Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 4. Körtvélyesi Pap István, Szikszó 1745–1779
1776-1778 505 szárazság és hidegek miatt alig kezd fakadni a szöllő, a Tavasz vetések is nehezen kelhetnek, rnelylyre nézve hibázott is a Tavasz vetés, a Nyár szárazsággal ment el, azért is a Aratás közép szerint, a’ szüret pedig igen csekély volt, a mi kevés bor lett az is sovány és igen kelletlen, aszszú szöllő igen kevés 4 s öt frt. költ Puttona, a bor elein 10, azután 12, 14 forintokon költ. Az őszi idő is nagy szárazsággal tartott Sz. Márton napig [nov. 11.] ezután meg essőzött az idő a késői vetés is ezután költ ki, november fogytáig igy tartott. Xben (dec.) pedig fagygyal s hóval ment el.” 1777. ,,Az 1777 dik Esztendő mind Januáriusban, mind Februáriusban igen Változó, hol kemény hideg, hol hó, hol esső esett. Mártiusnak eleje kemény hideggel és hóval tartott egy hétig, azután engedelmesebben essővel szolgált. Április egészen és Májusnak elei hideg szelekkel, Pünköst (pv. máj. 18.) középső napján18 — die 19a Maji iszszonyú jég essővel látogatott az Isten egész határunkban bennünket, szomszéd Határoknak kedvezvén ő Felsége, Juniuf is hideg szelekkel s gyakorta való essőzésekkel folyt el, Augustus pedig jó takarodásra való napokkal. Septembernek elei is hasonlóképen, de az utak még Sz. Mihály nap [szept. 29.] előtt éjszakai derek, noha nappal jó meleg idők voltak, még is a szöllők helyre nem érhettek, kevés borunk az is savanyú, aszszú szöllő is igen kevés, 10— 12 forintokon is költ Puttona. A bor 8 forintokon kelne, azután szállott 5 — 6. írtra, de senkinek sem kell, jó szüretelő időnk volt, noha elein hideg fergeteges idővel ijeszgetett. November is engedelmes idővel folyt egész Katalinig [nov. 25.] ezután meg fagyott a föld, de gyengén, az hó X bért [dec.] elein bővenbéborította a földet, Karácsonyra meg lágyult az idő és a hó elment.” 1778. ,,Az 1778 dik esztendő essős és sáros idővel köszön bé, egész Január úgy folyt el. Februáriusnak elein kezdett az ég fel tisztulni, s a sár el fagyni. A fagyás tartott Juliánáig [febr. 16.], azután meg ereszkedett az idő és majd Gergely napig [márc. 12.] engedelmes volt, ekkor kemény hideg fagyos szelek támadtak tsak nem Martiusnak végéig, ezért is a szöllő munkát vontattuk, az után kívánatos tavaszi melegek jártak, az honnan a szöllő is Sz. György [ápr. 24.] nap előtt meg indúlt, más fél héttel, egész Május kívánatos tavaszi ’sengés [zsenge] és meleg napokkal folyt el, azért a szöllő is Pünköstkor [pv. jún. 7.] derekas virágjában vólt. Június gyakorta való essővel és égi háborúval, és jég essővel végződött. Július pedig néhányszor essővel is, de igen nagy hév- séggel és az aratásra elkalmatos idővel szolgált. Hasonlóképen Augustus kívánatos takarodásra való idővel folyt el szárazon. September pedig többnyire hideg derekkel eleinten, és hideg szelekkel, azután jó meleg napokkal, végre essővel végződött. October változó idővel, eleinten gyakorta való essővel, de 18 Régebben a húsvéti, pünkösdi és karácsonyi ünnepek 3 — 3 napig tartottak, sőt voltak országok, ahol a húsvét utáni hét ünnepnek számított. XIV. Kelemen pápa 1771-ben úgy intézkedett MÁRIA Terézia országaira, hogy ezen ünnepnapok 2 — 2 napig tartsanak
