Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 4. Körtvélyesi Pap István, Szikszó 1745–1779
500 1778-1779 néhányszor jó meleg napokkal, az után hideg essőkkel, végre kemény hideg derekkel, az honnan a szüret eleinten essős és hideg volt, az után kemény faggyal végeződött, a bor is akik e szinten [ekkor] szüretelvén bővebb volt de Savanyúbb, aszszú szöllő is kevesebb, a kik későbben szedtek kevesebb bort szűrtek, de jobbat, és bővebb s jobb aszszú szöllőt szedtek, el költ puttona 5, 6, 7 forinton is, a bor 4, 5, s 6 forintokon, a java fellyebb is. Novembernek elei száraz kemény faggyal kezdette folyását, végre meg essőzvén az idő igen nagy sárral végezte, December is hasonlóképen.” 1779. „Az 1779 dik esztendő erős hideggel kemény fagygyal és kevés hóval kezdődik, s egész Januáriusban állandóan tart, nem külömben Február szárazon s nap közben melegen, éjjeli fagygyal folyt el. Mártiusnak három első napján hasonló meleg volt, 4 dik napja fergeteggel köszönt be, egész folyását száraz hideg szelekkel végezte, úgy külömben Április száraz szelekkel, hanem 17. napján nagy zápor essővel jéggel és 18-dik napjára kemény fagyot, hideg széllel töltötte idejét. Május meleg száraz napokkal ment el, hanem utolsó egynéhány napjait szép csendes ’Siros19 essővel végezte, hasonlóképen Junites is essős volt az honnan a szöllő munkát nehezen tehettük mivel igen meg füvesedtek [gazos] a szöllők. Júliusnak eleje is változó azután száraz meleg időre fordult. Augustusnak elein hasonló szárazon tartott vagy egy hétig, de azután változó időre fordúlt, és Sz. István Király napján [aug. 20]. nagy zápor esső és égi háború volt, ekkor ütött bé a Czövek Mihály házában az Isten Nyila, de meg nem égett, azután ismét szárazra fordult fogytig, hasonlóképen September szárazon kezdi, s egész folyását kívánatos és a szöllőre hasznos idővel végzi, az egész October is szinte Sz. Márton [nov. 11.] napjáig száraz volt, szüretelésre alkalmas idő volt. közép szerű szüretünk volt, a közönséges bor el költ szüretkor 10 s 12 for. s fellyebb is a java, az aszszú szöllőnek puttona 8—9 frt; hordója 30 s 60 frt. más esztendőre [1780-ra] fel ment 15, 16 írtra, az aszszú szöllő bor 10—14 aranyra.” Evvel a bejegyzéssel végződik a KÖRTVÉLYESI PAP ISTVÁN naplója. Kétségtelen, hogy tovább is voltak még feljegyzései, de azok sajnos elkallódtak. Utolsó bejegyzése is arra mutat, hogy azt 1780-ban írta, mert említi, hogy „más esztendőre” felment a bor ára. 19 „’Siros [= zsíros] eső” am. kiadósabb eső. Az „Értelmező Szótár” nem említi, . de „zsíros föld” az, amelyik bő termést biztosít, vagy pl. „zsíros állás”, amely jól fizet, jövedelmező.
