Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1800 465 sikerült de. a forgalmat helyreállítani. Addig csónakokon közlekedtek. (V. O. P. Z., jún. 12., P. Z., jún. 13.) június 12. PEST-BUDA. Az esős idő miatt az úrnapi körmenetet nem tarthatták meg. (I. h., jún. 15.) június 14. ZIMONY. Igen erős zivatar, jégeső és vihar dúlt du. 4 órakor; a vihar egy a Száván 4 lóval felfelé vontatott hajót annyira nyomott, hogy a vontató lovak a vízbe esve elpusztultak. (P. Z., jún. 24.) június 15. BARTFA. Gyakran esik az eső; az ősziek közepesek, a tavasziak szépek. (V. 0. P. Z., jún. 26.) június. VESZPRÉM. „Júniusban a föld többször megázott; kezdetben hideg esők, később meleg napok állottak be.” (Bolgár, 22.) július 17. TARPATAKI VÖLGY. A hegységnek — a Tátrának — nagyobbik felét ezen a napon frissen esett hó borította. (Berzeviczy, Topographie, 21.) július—augusztus. ZIMONY. (szept. 4.) A már mintegy teljes 2 hónapja tartó aszály következtében majdnem kiszáradtak kútjaink. Végre azonban a néhány nap alatt háromszor is volt felüdítő eső, nemcsak, hogy megmentett a vízhiánytól, hanem a szőlőtőkék magukhoz tértek, s legalább közepes bortermés várható. (V. O. P. Z., szept. 11.) augusztus 15. BARTFA. Vidékünkön nagy a szárazság és minden várakozáson felüli hőség lett, amely jó szüret reménységét nyújtja. [Már mint a város tokajhegy- aljai szőleiben.] (I. h., aug. 24.) augusztus 25. ÓGRADISKA. A Duna és a Száva a rendkívüli szárazság miatt annyira elapadtak, hogy a hajózás nagyon nehézzé vált. A Duna egyes helyein egy közepes nagyságú hajóval sem lehetett áthaladni. (I. h., szept. 2.) nyár. DEBRECEN. „Ez a nyár nagyon száraz volt. Szent György-vásártól [ápr. 24.] Lőrinc-vásárig [aug. 10. ] három hónap alatt alig négyszer volt eső, ezért kuko- ricza alig vagy semmi sem lett, de más egyéb termény is alig termett, ezért minden nagyon drága.” (Balogh—Auer, Ij., LVI. 1952 : 119.) szeptember 1. ZIMONY. A Száva vízállása olyan alacsony, hogy alig hajózható. (V. O. P. Z., szept. 9.) szeptember 6. SZERDAHELYi járás. (Szeben m.) Forgószél. Du. 4 és 5 óra Között Szerdahely környékén rendkívüli vihar dúlt. A forgószél Gyulafehérvárnál átkelt a Maroson és Veresegyháza felé haladt, Kis-Enyed és Nagy-Ludas között Kisapold körtefáit, Toporcs szoléit elpusztította, és innen haladt tovább. A vihar ereje oly nagy volt, hogy embervastagságú körtefákat gyökerestől kicsavart és fel a hegynek, 200 lépésnyi távolságra magával vitte. TOPORCSán egész házakat, kerítéseket, istállókat, csűröket pusztított el, és gyümölcsfákat csavart ki vagy tördelt. Hivatalos becslés szerint a kár 3817 rajnai frt. 40 kr. Jellemző, hogy NAGY-LÚDASon egy kotlót csibéivel felkapott, s a hegyen át egy órányira elvitte, s ott a kotlóst élve maradt 5 csibéivel'az erdőben találták. A szél „iránya”388 TOPORCSán olyan volt, hogy pl. az utca egyik felében nem okozott kárt, majd a másik felében mindent, ami útjába került elpusztított. A szélroham 2 percig tartott. (P. Z., szept. 26.) szeptember 11. ZIMONY. A közel két hónapja tartó aszály következtében a kutak és patakok kiszáradtak. Rövid időn belül 3 nap kiadós eső volt. (I. h., szept. 11., V. O. P. Z., szept. 11.) 388 Jellegzetes tornádószerű forgószél, amely hol a talaj közelében volt, hol magasabbra emelkedett, rövid ideig tartott, s közben nem pusztított. 30 Időjárási
