Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

október 2. PEST-BUDA. Az idei szürettel, amely környékünkön nagy részt már befejeződött, meg vannak elégedve, s kiváló jóságú bornak ígérkezik. (I. h., okt. 2.) október 6. ERDÉLY. Az idei szárazság miatt a kukorica rossz termést adott. Gabona és gyümölcs elég termett. (I. h., okt. 16.)

október 6. ZIMONY. A Száva vízállása állandóan alacsony, s a szállítás csak úgy lehetséges, hogy a nagy hajókról az árut kisebb hajókra rakják át. így 4 nap alatt 46 hajón 80 000 pozsonyi mérő gabonát szállíthattak felfelé. (P. Z., okt. 14.) október 16. ZIMONY. A Duna és a Száva vízállása 3 lábnyival emelkedett, s így a hajózás megélénkült. (P. Z., okt. 31.)

november 1. KÁROLYVÁROS. A már több hete tartó esőzés következtében a Száva és a Kulpa annyira megáradt, hogy 16. óta már több nagy hajó érkezett bánsági terményekkel... (I. h., nov. 14.) október. VESZPRÉM. „Október elejétől egész az év végéig mindig ködös napok járnak, gyakori esőzésekkel.” (Bolgár, 22.)

november, TÁLLYA. (nov. 12.) Évek óta nem volt oly szüretünk, mint az idei. Mindenfelől jöttek a borfelvásárlók és alkudozás nélkül a hordócska mustért 13 — 20 frtot fizettek. A termés legnagyobb részét eladták. (V. O. P. Z., dec. 7.) december. ÚJVIDÉK, (dec. 11.) Jó ideje már, hogy kellemes s a földmívesnek kedvező az idő, aki állatait még mindig kihajtja a legelőre. (I. h., dec. 18.) december 19. PEST-BUDA. A Duna jege erősen zajlik, és ezért a hajóhidat szétbontották. POZSONYban 24-e óta szünetel a repiilőhíd és dereglyéken közlekednek. (P. Z., dec. 26.)

december. DEBRECEN. Rossz termés volt valamint száj- és körömfájás. (M. H., 1801. jan. 17.)

1800. DEBRECEN. „Igen hideg tél; tavasz eleje esős; azután szárazság.” (D. M. K., 1831.)

— DEÁKI. (Pozsony m.) „Ezen esztendőben nagy kemény tél, nyár pedig oly

száraz, hogy egész nyáron tsak egyszersem ázott meg az föld, gondolni lehet menyi éhséget szenvedett az Marha, melyek egész nyáron kész eleséggel tartattak, az Juhok az száraz tallót nem ették, ezen esztendőben mindenben szűk termés volt. Az esztendőnek utolsó napján az Tiszta búzának Pos-oni [Pozsonyi mérő] 3f. x30, rozsnak f. 3, árpának f. 2x28, zab 1 f. 30 x, köleskása 6 f. kukoritza f. 3 X 30, bornak akója f. 6. Széna, Szalma igen nagy árban volt”.. . (Esztergomi Áll. Levéltár.)

— DERENCS. (Gömör m.) Állatvész dühöng a lakosság nagy kárára. (Bartholomaeides, Gömör, 543.)

— KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szőlőjövés.)

— MÓR. „Nagy marhavész volt; a lakosoknak majdnem összes marhája elhullott.” (Károly, IV. 420.)

— OCHTINA (Gömör m.) Ebben az évben a legnagyobb hőmérséklet elérte a 35,0

C°-ot, míg a legkisebb —16,3 C° volt. (Csaplovics, Archiv. II. 144.)

— SOPRON. Hosszú telünk volt, csak április 2. és 3-án lehetett a szőlőkben dolgozni, már április 12-én szőlőszemek voltak láthatók. A szőlőknek még a fele sem volt bekapálva, amikor május 13. és 14-én a szőlő már virágjában volt. Jó közepes bor- és gabonatermés lett. (Bruckner.)- SOPRON. A szigorú télben sok kút szétfagyott. Május elején a gabona virágzott, száraz idő, május második fele és június esős volt. Mézharmat is fellépett. A búza vékája 4 ft. 18 garas, az árpáé 3 ft 18 g. Az itce bor 8—16, sőt 30 kr. Bár sok termett, mégis drágaság volt. (Bruckner—Schürtz, 110.)

— SZENTES. „Az 1800-ik esztendőben oly hideg járt még nyáron által is, hogy az