Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

464

1800

számú küldöttség indult volt Pestről Budára csónakokon - télire a hajóhidat persze lebontották volt — hogy a bevonulásnál jelen lehessen és a fiatal főhercegi párnak hódolatát bemutassa. Mig a küldöttség Budán időzött, megindult a Duna jege és a pestiek nem mehettek haza.” A Budán rekedtek a főhercegasszony költségére elhelyeztettek és élelmeztettek csak pár nap múlva térhettek vissza Pestre. (Peisner, 150.)

február 12. BUDA. Több napi enyheség után ismét hirtelen szigorú hideg lépett fel. A Duna zajlása újból megindult. (V. O. P. Z., febr. 13.)

február 25. SZOMOLNOK. A szigorú hideg még februárban is tartott és csak 23-ával enyhült meg az időjárás; az eső éjjelig tartott. Északi szél kerekedett s 25-én reggel derült volt az ég 8 óráig. Újból borult, s de. %11-kor igen vékony felhőzet [Cirrus] borította az eget; a nap körül hatalmas körív volt látható, s annak szélein 4 melléknapot észleltek. Kettő jobbra és balra helyezkedett el, vöröses fénye volt, s az igazi naptól alig volt megkülönböztethető. A másik 2 melléknap ÉNy, ill. ÉK felé látszott, s halvány fehér fényük volt. A gyűrűn belül több gyűrűszelet volt látható. Egy sima felhőn a szivárvány színei jelentkeztek. Ez a szép jelenet mintegy % órán át tartott, míg végre teljesen eltűnt . . . (M. K., márc. 14., P. Z., márc. 14.)

február 27. RIMASZOMBAT. ,,. . . 27-dikénn dél utánni ötödfél órakor, ez a’ valóságos nap, egy nagy szivárvány karikát formálván, ennek az éjszak és dél felé való kerületében, a’ valóságos napnak kellemetességét tökéletesen ragyogtató világosság támadt. Későbben napkeletről is ugyan azon karikában hasonló, de valamivel homályosabb nap termett. Ez, az éjszak felé való öt órakor el-szüntt, a’ dél felé való pedig egy fél kerek szivárvánnyal együtt, még azután is 10 minutáig világított.” (M. K., márc. 14.)

március 13. POZSONY. Az eget finom felhők borították, amelyen a Nap átsütött. Északra és délre 2 világos körív volt szivárványszínekben, melléknapok jelentkeztek s két szivárvány volt látható, ez a jelenség du. 3 órától napnyugtáig tartott. (P. Z., márc. 14.)

március 13—15. ZIMONY. A Száva vízállása igen alacsony. A hajók nem közlekedhetnek. (V. 0. P. Z., márc. 23.) A 12 napja tartó hideg alatt apadt ennyire a Száva. A megrakott hajók legfeljebb MITROYICÁig és RÁCSÁig mehetnek. (I. h., márc. 27.)

március 18. BUDA. A hideg még tart, de a hajóhidat 17-én kezdték összeállítani, s 18-án reggel 9-kor a gyalogközlekedés megindult. (I. h., márc. 20.)

március 19. RÁCKEVE. „Késő tavasz, József napkor nagy hóban kellett a Pesti vásárra utazni.” (Magdics, 157.)

március 19. PEST-BUDA. A József napi vásár a tartósan változó, többnyire hideg időjárás, részben a Duna kiöntése miatt, közepes volt. (V. O. P. Z., márc. 23.)

március. TALMÁCS, CZOD és NAGYDISZNÓD községeket — a vöröstoronyi szoros környékén volt erős felhőszakadás — elöntötte s nagy károkat okozott. (I. h., ápr. 3.)

április 30. VESZPRÉM. „Ezen a napon dörgött ebben az évben először az ég. ” (Bolgár,

22.)

május 5. KÖVES. (Veszprém m.) A református templomba ütött a villám. (I. h., 25.)

május 6. SOPRON. Reggel dér volt. (Michel, 447.)

június 8. PEST-BUDA. Du. %6 körül az erős viharos szél a budai dunaparton az élelmezési hivatal előtt álló zabbal és liszttel megrakott két hajót elszakított. Az elszabadult hajók a heves szélben a hajóhíd mellett további öt hajót ragadtak magukkal. Egy hajó elsüllyedt. A megrongált hajóhídon kedden 10-én