Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1709

47

teljesen kifagyott, néhány helyen annyira, hogy fel kellett szántani és újból bevetni. (Chron. Eperj.)- FEJÉR M. A Duna áradása Fejér in.-ben. (Károly I. 16., Zawadowski I. 36.)

május 17. SOPRON. Havazás. (Hennig, 65.)

május 18. NAGYSZEBEN. Pünkösd szombatján nagy havazás volt. (5h, Bielz

58., Trauschenfels—Irt hell, 376.)

BRASSÓ. A Gespreng nevű gazdag bővizű forrás az Óvárosban teljesen elapadt. (10. Bielz, 58.)

június 19. SOPRON. Nagy felhőszakadás és egyúttal nagy jégeső volt, amely a Haus- és Silberbergen át haladt, és mindent elvert a hegyi szőlőkben is. (Fauth, 54/b, 55.)

július 4. KÉSMÁRK. A villám beütött a papiakba, de nem gyújtott. (Buchholtz, Tagebuch, 262.)

augusztus. 21. SOPRON. Du. 2 órakor nagy jégzivatar volt, amely egy óránál tovább tartott, de csak a városra terjedt ki, a jégszemek diónagyságnyiak voltak. (Fauth, 55/b.)

augusztus 23. LŐCSE. Este 4 és 6 óra között, hallatlan, borzalmas és kegyetlen villámlás és igen nagy eső keletkezett, úgyhogy azt hitte mindenki, hogy elérkezett az utolsó Ítélet napja. A villámlás szünet nélkül tartott, a villámsugarak és szikrái egymást követték, de a földre nem csaptak le. A dörgés is állandó volt, 5 villámcsapás egyszerre történt és ezek 5 házba csaptak bele, de hála Istennek tüzet nem okoztak. Ez történt Lőcsén. (Chron. Eperj.)

augusztus 23. EPERJES. Du. 6 és 8 óra között itt nálunk Eperjesen is kegyetlen és félelmetes villámlás volt, olyan nagy jégszemek hullottak, mint a legnagyobb dió. Két félelmetes villámcsapás is volt, de hál’ Istennek kár nélkül. (Uo.)

szeptember 26. EPERJES. TOKAJ HEGYALJÁra mentek az emberek szüretelni, ami ugyancsak október végén történhetett meg, mert a szőlőszemek az állandó esőzés miatt megrepedtek, nedvük kifolyt, és akik azelőtt 100 hordóval kaptak, most al'g 10-et szüreteltek, sőt még kevesebbet is, s igy mindenki sok kárt szenvedett. (Lo.)

november 2., 3. VISÓVÖLGY. ,,. . . a Visó vize mellett föl a völgyön a’ havas aljára .... megszálván ebédelni 12 órakor egy völgyben, és egy órakor megindulván, a’ nagy hó, sár ’s viz miatt nem mehetvén ’s igen elsötétedvén megszállottam egy erdőben egy kis patakocska mellett este 6 óra tájban.” ,,.... és a CZIBÓ hegyen leereszkedvén, 12 órakor megszállottam egy viz mellett ebédelni, a’ hova is nagy munkával mehettem egy oldalon a’ fáknak a’ szelektől való letöredezése miatt, holott is Istennek olly csudálatos Ítéletét tapasztaltam, hogy egy völgyön, a’ hol az előtt út volt, egynéhány ezerből álló fenyőfák a’ szél miatt letöredeztek és tövestől kidőltek.” (Jer- ney Ráday, 122—123.)

december. LŐCSE. A hónap kezdetén a nagy hideg miatt elhalasztották a város ostromát. (A császáriak ostromolták.) (Chron. Eperj.)

december 8. KÉSMÁRK. Ez nap jöttek a császáriak városunk felé, hallatlan hideg hóviharban. (Genersich, I. 564.)

1709. BARCASÁG. Az óv kezdetén oly hideg volt, hogy sok ember, állat és fa meg- ill. kifagyott, és a vizek fenékig befagytak. (10. Bielz, 58.)

DEBRECEN. Igen kemény hideg áprilisig egész Európában. Kedvetlen nyár; szélvészek, a késői hideg a vetéseket elrontotta. (D. M. K. 1831.)

ERDÉLY. Moldvától pestis fertőzte meg GYERGYÓSZÉKET, majd csakhamar kevés helység kivételével egész ERDÉLYT. (Apor P., Synopsis, XI : 152