Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
84 1709- FIUME. Nagy hidegek, az olajfák is elpusztultak. (Kobler G. Memorie, III : 208.) — HEGYALJA. A Hegyalján a nem szorosan ültetett szőlőkben a záporok alkalmával lerohanó viz hozta iszap felfogására négyszög alakú, leginkább egy négyszögölnyi 4—5 láb mély gödröt ástak. (Karsa, Szirmay naplója, Ada. Vili. 1902 : 230.) — NAGYMIHÁLY. „Eőszi vetésem oda veszet. Borom igen igen kevés termet.” (Uo.) — POZSONY. Tartós szigorú hideg tél. (P. Z. 1776. febr. 7.) — POZSONY. Ebben az évben létesítették a repülőhidat a Rajna melletti Kölnben épültnek mintájára. [Pesten a repülőhid helyett 1769-ben épült a hajóhíd]. (Almanach, 1778 : 160, 164.) — SOPRON. Ez a végzetes, félelmetes és Ínséges esztendő, amelyben a téli hideg miatt a szőlők mind elfagytak, úgyszintén a gyümölcsfák is kifagytak, úgy, hogy a rendszerint várható 100 altó termés helyett 3 — 4 akóval kellett megelégedni. (Fauth, 56/a.) — SOPRON. Ebben az évben szigorú telünk volt, annyira, hogy 1000 diófa elfagyott,16 de más fák és szőlőtőkék is, azonban ami a hó alatt volt 2—3—4 rügy, azok jól megmaradtak. Csekély volt a szüret. A hernyók az összes gyümölcsfákat lerágták, és semmiféle gyümölcs nem termett. Gyenge gabonatermő év, árpa majdnem semmi sem termett. Egészben véve nagyon rossz év volt. (Bruckner.) — SZEPESSÉG. Gyakran voltak zivatarok. (Bredetzky, Neue Beiträge, 48.) január 6., 7., február 1., 3. MAGYARORSZÁG —ERDÉLY. „N. b. ez napra virradólag oly példa nélkül való hideg és rettentő szél támadott hóval elegy, hogy sok helyeken az útban embereket vött meg az hideg, kivált DEBRECEN táján egész fót juhokat pakulárostól megölt. —7. Indultunk meg TASS-ról (Szabolcs m.) az rettentő kemény üdőben és szélben. Hálni MADÁRA. Febr. 1. Az eddig való hó igen elment. —3. kezdett felette szaporán az havazáshoz az üdő nagy széllel együtt. Eodem [ugyanakkor] az rút hideg fergötegben érkezett BEZDÉD-ről (Szabolcs m.) Álmási uram az tehenekkel és juhokkal. Felette nyomorúlt üdő volt. Febr. 23. Nagy bajom volt az elfolyt üdőben kevés ju- haim miatt kivált az szénának szűk volta miatt; eddigelé több holt ötvennél bennek. Felette kemény tél volt. 26-ikra virradólag eső esett és felette kemény, nagy szél fútt, úgy hogy az egész mező (az hol hó nem volt) olyan volt, mintha öntötték volna le. Nagy nehezen mentem PÁTROHÁRA. Ezen holnapban is megjegyezhető kemény tél, fogyatlan erőss, kemény szelek jártak. Martins 19. Kezdete a tavasznak. Ez az tél megjegyezhető; szüntelen kemény, hideg szelek, nagy havak, fergetegek és erőss hidegek voltak. Az szegény marhákat elerőtlenitették, kiváltképpen az juhok példa nélkül szerteszéllyel MAGYAR- ORSZÁGBAN elromlottak, elholtak, nem használván semmit azoknak is, az melyeket gazdagon szénázták. Sok jövendölő emberek, az kik lágy telet jövendőitek, megszégyenültek. 26. Eodem jöttünk ki NYIRMADÁRA. Nagy bajban voltunk. A marha kost [koszt am. élelem] miatt, nem lévén lovainknak mit enni. 31. Az tavalyi vetés igen szegényen mutatja magát és nagyobbára elveszett. Április. Derék meleg nyári üdők jártak. 17. Lőtt egy kiss eső, utánna kezdett rendkívül való erőss hideg szél. 18. Tartott az hideg szél estig. Május 18. Virradólag lőtt nagy hóharmat, az törökbúzának jobb részit elvötte, dinnyét és tököt mindenütt nagy részint. Július. Vége ez nagy ls A Bruckner — Sohürtz f. Krónika 100 diófát említ.
