Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

46

1709

január 6. MAGYARORSZÁG. A tél hallatlanul kemény volt. A fák tönkrementek. Pestis a tél szigora folytán keletkezett élelemhiányból. (Kolinovics G.)

január 15. január 26. SOPRON. Jan. 15-én az előző kemény hideg megint betört, és heves szélviharokkal szünet nélkül 26-áig tartott, ami szőlőtő még megmaradt, az most pusztult el, a legvastagabb és legöregebb fák, még a diófák is mind tönkrementek, megfagytak és hasonlóképpen más szépen termő gyümölcsfák is. (Fauth, 53/b.)

február. MAGYARORSZÁG. Februárban elindult a jég s nagy árvizeket okozott mindenfelé. Nagy károk történtek, s csak a Rába—Duna vidékén állitólag 400 ember fulladt meg és nagyszámú háziállat. (Theatrum Europaeum XVIII. 389.)

február 2—7. SOPRON. Éjjel ismét nagy hideg lépett fel, havazással és szélviharral. A házakat és az utcákat annyira befújta a hó, hogy jóformán egyik kapun sem járhattak ki vagy be az emberek. Az utcák s a házak úgy látszottak, mintha bástyák volnának, mert azok mögött egészen elfödve lehetett járni; ez az idő eltartott febr. 7-éig. (Fauth, 53/b, 54/a.)

február 4. SOPRON. Igen nagy hidegtől szenvedtek a császáriak és a kurucok.

' Ekkor borzalmas hófúvás és hideg volt, amilyen évek óta nem fordult elő. Még febr. és márc.-ban is nagy hó volt. (Ritter, 554.)

február 6. ÉRSEKUJVÁR. „Oly kemény volt a tél, hogy Berthóty még febr. 6-án azt írja: „az hó ollyan itten, hogy nincs ollyan ló, ha kitér az útból, hogy el ne dűljön.” (Haiczl, 287.)

február 14. ÉRSEKÚJVÁR. „Balogh István még febr. 14-én 100 jól megrakott szán élést kisért be Újvárba. Ekkor azonban a’ folyók jege megszakadozott s a szállításnak vége lett.” (Uo.)

február 14. BÉCS. A Duna jégzajlásától a hid 6 cölöpből álló lába megsérült.

(Weikinn C„ IV. 47.)

február 22. ÉRSEKÚJVÁR. „A február 22-én küldött szállítmánynak a Zsitva áradása miatt vissza kellett térnie. . . .” (Haiczl, 287.)

február 19, 24. SOPRON. Ismét nagy átható hideg és 24-én éjjelre nagy hófúvás és vihar volt. (Fauth, 54/a.)

február 25. SOPRON. Éjjel szokatlan erős és majdnem sohasem hallott szélvihar és hófúvás lépett fel, oly mértékben, hogy 26-án a nagy hó és az erős hideg miatt senki sem mehetett ki a házból, az utcákat és a kapukat teljesen befútta a hó, a szélvihar 24 órán át tartott oly szokatlan erővel, hogy a hófúvás miatt látni sem lehetett. (Fauth, 54/a.)

március. ÉRSEKÚJVÁR. „Márciusban az Érsekújvárra közlekedést a vizek áradása (Vág) teljesen lehetetlenné tette.” 3-án írja Bottyán, hogy „Újvárba szállítani nem tud.” (Haiczl, 28.)

március. MAGYARORSZÁG. „Martius oly hideg, hogy a kiköpött nyál mire földre érett, megfagyott.” (Péterffy. Ij. XII. 1908 : 207.)

április. EPERJES. Ebben a hónapban először lehetett látni, hogy a hideg (mely rendkívül nagy és kimondhatatlan erős volt) a szőlőkben15 oly nagy károkat okozott, hogy a fiatal szölőtövek, mind az öregek egynéhány helyen teljesen kifagytak; a város körül az összes diófák és még más gyümölcsfák is a nagy hideg miatt annyira tönkrementek, hogy néhány évig dió nem fog teremni, és a fák nem virágzanak a nagy fagykár miatt. Az árpa és a búza őszi vetése

15 A rendnek bizonnyal a Tokaj-Hegyalján levő szőleit értik.