Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

442

1797

ménnyel, amit a gazda sokszor csak azon vesz észre, hogy a hordó nagyon megdrágul. (Ormay.)

november.377 ZILAH. ,,Ez esztendő tavasztól fogva igen száraz mindmáig, úgy hogy folyóvizek, patakok és kutak mind kiapadva vágynak. Májusban kezdődött a Caniculai Hévség: széna kivált a Szilágyban, felette kevés; a szőlő mind azáltal itt Zilahon s a környéken olly eresztős, hogy már több ilyenre alig emlékeznek az öregek is, annyival inkább bővebbre éppen nem. A Hordó igen drága azért; sőt drágán is alig található.” (L’o.)

november. BEREG M. „Az majd egész Októberi meleg napok nyár középbe is odaillettek volna. Sőt Novemberbenn is volt olyan éjtszakánk: a’melyen egészsz virradatig dörgött és villámlott. Nem újság volt, némely füveknek és fáknak másodszori virágzások. Mit mondok többet? nékem, egy Hallgatóm, a maga, gyümöltsös-kertjéből, másodszor termett, és egészszen megért almákat hozott”. (M. H„ 1798. I. 10.)

— ősz. DEBRECEN, (dec. 5-i levél) „Még eddig, az egész őszön az időnek járása,

mind az emberekre, mind a’ szegény barmokra nézve, nagyon kedves volt. Az emberekre nézve azért: mert mind ezideig is, két éjszakai deret, és kevés fa- gyotskát ki vévén, semmi olyas hideg nem volt; és igy mind a’ szőlős-gazdák szőlejeiket elfedhették, mind a szántóvetők eleget szánthattak, vethettek: eső is gyakrann áztatván földünket; e miatt az őszi vetések oly szépek, mint Sz. György nap tájján szoktak lenni. Szegény barmaink pedig azzal jártak jól: hogy a nyári hoszszas szárazság miatt a’ leg-jobb legelő mezőnnis, azaz a’ Hortobágy mellett, alig tenghetvénn, ott már most a’ jó füvön, fel-híztak ... — Boraink úgy mind a’ hegyeken, mind a’ kertekenn, jók és meg-lehetős bővséggel termettek; hanem a’ kertiekre nézve, azt tapasztalták némelyek; hogy a’kiknek kövér és fekete földön volt szőlőjük, némelyeknek boraik fel-fortyantak, ’s meg etzetesedtek: talán azért, hogy az Augusztusi és Szeptemberi nagy hévségek miatt, tsak erővel ért a szőlő.” (I. h., 1797: 829.)

december. CSIKSOMLYO. (29.i levél) Vidékünkön enyhe, köddel esővel és borús napfénynyel váltakozó telünk van. A búza és a zab ára igen alacsony. (N. C., 1798. jan. 25.)

1797. Buda A Duna vízállása a tél közepén igen alacsony volt. (T. K., 1902 : 765.1

— EGER. Különlegesen kitűnő aszúbor volt az idén. (P. W., 1804 : 21.)

— KISKUNHALAS, „rendkivül való szárazság ezen esztendőben azt cselekedte, a

mire a mostan élő emberek nem emlékeznek: hogy a város határában levő minden rétek, úgymint idehaza a város alatt levő nagy nádas rétek. BALOTA, ERESZTŐ, PIRTÓ, KISTELEK, REKETTYE és BüDOGLÁR egészen kiszáradtak. A EEJERTÓban is igen csekély viz maradott, a kutak kiapadtak a víznek leszállása miatt: azért a magistratus a tűzi veszedelemtől való bátorságra nézve, a város alatt levő nádas rét szélein az előtt viz-állásos tó fenekén, körül a város mellett, bányakutakat ásatott. A tavakból a halak és a

3,7 Szerettem volna a névtelen „zilahi udvarbíró” azaz Kasznár 1797. évi naptárából a részletes időjárási feljegyzéseket kiírni. Ezért Ormay Imre főszerkesztőhöz fordultam, hogy közölje velem, hol létezik ez a gazdasági dolgokkal teleírt naptár. Szomorú választ kaptam. A naptár néhai fivéréé volt, aki a második világháborút megelőző hónapokban kivándorolt Délafrikába. Az olasz teherhajót, mely lakberendezését és könyvtárát szállította — Itália hadbalépésekor — Aden és Mogadisco között angol repülőbomba érte, s elsüllyedt. A könyvek között volt a kérdéses naptár, egy Luther-biblia és egy első kiadású Shakespeare-sorozat. A naptár is e szerint a Vörös-tenger fenekére került. Lásd forrásmunkák alatt.