Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
428 1795 meleg és essős napok után, tiszta.de igen hideg időnk jár. Éjtszakánként meg is fagy.” (M. H., ápr. 28.) április 23. PÉTERVÁRAD. „A’ szörnyű szél, mellynek kártékony dühösködését ezen egész Hónapon által szenvedénk: mód nélkül nagy szerencsétlenséget okozott Április 23-dikán, KAMENITZ (Szerém m.) nevű helységben, ahol tűzvész volt, amelynek pusztítását a viharos szél fokozta.” (M. H., máj. 8.) április 25., 26., 27. HALMI. (Ugocsa m.),,. . . annyi gödény láttatott TISZAUJLAK- nál és SZIRMÁnál a’ mennyire a’ legvénebb emberek sem emlékezhetnek, mellynek okai a’ tavaknak ki száradása által el fagyott élelmek, és az ottan meg szaporodott halaknak sokasága lehetett. Meg jegyzésre méltó dolog hogy T. Újlaknál egy halászt meg támadtak, a’ halakat tsónakjából ki kapdosták és magát is annyira el rettentették, hogy ijedtében tsónakjából ki ugrott, ’s elfutott.” (M. K., jún. 12.) április. DEBRECEN. „Nállunk a’ Gazda emberek, minden Szerdán és Szombaton, nem különben Kedden, a’ Héti-vásárban, minden jószágaikat adják, ’s tsak negyed rész árron is vesztegetik, úgymint fejszéjeiket, lánttzaikat, villájaikat, hombárjaikat ’s a’t. Az Aszonyok is párnájaikat, paplanjaikat, ’s a’t, hogy búzára tehessenek szert. Minthogy lovaink, a’ rossz telelés miatt, alkalmatlanok a’ száraz malmok’ vonására: ez okon magok a’ szegény emberek öten, hatan, össze állanak, úgy őrölnek kenyérnek valót. Sőt némelly személlyek, mind a’ két nemből, házanként keresik az illyen munkát, tsak hogy kenyeret kaphassanak érette. Annyi ellenben, a’ sok koldus és kenyér’ kérő is: hogy a házaknál, egyik a’ másikat fel váltja: sőt eggyik a’ másik előtt az ajtót bé zárja, hogy ama be ne jöhessen, mig ő az alamisnát el-nem kapja; és sokan, nem a’ régi mód szerént, darab vagy szelet, hanem tsak falat kenyeret kérnek. Most valóban, nem tsak ama’ parantsolatot: Adj hétnek ’s nyóltznak is, hanem adnunk kell 28- nak is. Munkást talált az ember, kivált a’ multt Hónapban, [márc.] tsak étele fizetéséért is. Talán a’ meleg és essős napok, meg-fognak bennünket vigasztalni.” (M. H., ápr. 24.) április. JÁSZBERÉNY. Ebben az időszakban, amilyen égető volt a nyár [1794.] éppoly kegyetlenül kemény volt a tél [1794/5.]: a hó oly nagy volt, hegy az egyik helyről a másikra menni valóságos művészet volt: amikor aztán a téli hó és jég elolvadt, olyan áradás lett, hogy a víz ellepte a házakat, kerteket, tereket, s utcákat: ennek következtében az emberek egyik házból a másikba, sőt még az istállókba is csónakkal mentek. (Ferencesek, Merk.) április—május. PEST. ,,Ki gondolta volna, hogy a’ Magyar Kanahánban . . . ezen leg boldogabb Országnak környékeiből is számosán jöjjenek ide a’ Pesti Dunának partyaira a’ szegény falusi lakosok, sőt a’ birtokos urak is, a’ szükség és nyomorúság által kénszeri tét vén, és hét ’s nyoltz annyi áron vegyenek magoknak kenyérnek való életet . . .” (M. K., jún. 9.) május 7. KOLOZSVÁR. „Időnk szép vagyon: de felette száraz.” (M. H., máj. 19.) május 9 10. KÖRMÖCBÁNYA. „Kilentzedik és 10-ediken olly hó esett vidékünkön, hogy eggy arasznyira isnevekedett volna: ha az iszonyú szél, szélylyel nem hordta volna. Három napokon által, elő-vétette véllünk a’ hideg bundáinkat ’s ke- mentze füttetéshez kezdetett bennünket: a’ szépen ki-virágzott gyümölts fáknak mindazáltal, és kerti-veteményeinknek, semmi ártalmokra nem volt. Most már melegebb, és kívánatos esős idők járnak.” (M. H, máj. 19.) május 10. DEBRECEN. ,,.... hajnalban a dér a szőlőt és minden korai gyümölcsöt elvitt, attól kezdve olyan meleg van, mint augusztusban. Azután egyszerre ismét hideg, emellett semmi eső.” (Balogh—Auer, Lj. LVI. 1952 : 119.)
