Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1795 429 május 10. SZÁSZVÁROS. (Hunyad m.) „Országunknak minden részeiben, különösen pedig Hunyad vmben május 10-én a szüretnek nagyobb része megesett. Egy kemény hóharmat [dér] anticipált mindenütt valahol a’ hegy igen magas nem volt vagy úgy nem cselekedtek, mint SÓLYMOSON méltóságos Óbester Bartsai Ábrahám, m. kir. testőr is tett. Ez a’ sokat látott úr vevón észre, hogy az idő hideget akar szőlejére küldeni, tüzet állított ki annak eleibe. Az alját és a Barázdáit szőlőinek bizonyos meszszeségre valami száraz ganéval meg- meghordattatván és azt meggyújtatván, meleg és vastag füstöt gerjesztett. Az a füst a vastag levegőben igen föl nem mehetvén, elterjeszkedett és beborította a’ szőlőt, hogy se a fürtön alul, se azon felül a párázatok vagy meg nem fagyhatta- nak, vagy megfagyva nem árthattanak.” (B. M. 1795 : 642.) május 10. SATORALJAUJHELY. ,,E hónap tizedik éjszakáján a SZERENCSi, RÁTKAi, TÁLLYAi, SZÁNTÓI, ZOMBORi ’s MÁDi szöllős hegyeket egészen gyászba borította a’ nagy dér: s elrontotta a’ PATAKi, UJHELYi és KIS-TORONYi Szőlős hegyeknek is egy részét. Hasonló szerencsétlenség történt az UNGH és BEREGH Vármegyékbeli Szöllőkkel is. Már nőttön nő a Hegyaljai borok ára.” (M. H., jún. 12.) május 10. TOKAJ. Májusi fagy pusztította a mélyebben fekvő szőlőket. (Dercsényi, Ueber Tokay’s, 4.) május 10. SOMOGY M. (18.) „Itt kevés gyüinölts lessz a’ tavalyi bő termés után. A’ múlt esztendőben, egy lábnyi hosszúságú Tseresznye-ágon, mellyből tsak eggy hüvelyknyi két kis szakáll-ágatskák nőttek-ki: száztíz szemet olvastam-meg: de most talán egéssz fákon se’ lessz annyi. A’ múltt héten oly hideg vólt ezenn a’ részen [országos fagy], hogy füttetni kellett: ha Írni akart az ember.” (M. H., máj. 29.) május 11. MÁRAMAROS M. ,,A’ hoszszas szárazság mind ebben, mind a’ szomszéd megyékben szomorúságot okozott a’ föld népének. Mindenfelé keresik a’ kenyeret, de nem kaphatnak, mivel sehonnan sem jő, ma holnap meg fognak vigasztaltatni. ... A’ magnak való már ki is osztogattatott. A népnek kétségbeesését valamennyire enyhítette, hogy Májusnak 9-ikén szépen bé fellegezvén, gazdag essővel biztatott a’ hoszszas szárazság után az ég; de nem felelt meg a’ várásnak, mivel a’földnek egy tenyérnyi vastagságánál többet meg nem áztatott . . .” Ezután 9-én fagy volt, amely a palántákat elpusztította nagyobbrészt, darahó is hullott. (M. K„ máj. 29.) május 11. MÁRAMAROS M. ,,. . . a meleg mérő Május első hetiben fel ment vólt a’ Réaumur mérőjén a’ melegnek 19 grádusáig (23,8 C°) és egész Júliusi meleg volt, de most a’ fagyon felül, tsak három grádussal vagyon . . .” (Uo.) május 31. SZÉKELYUDVARHELY. „Ultima Maii pedig mindenfelé nagy árvíz volt Udvarhelyt, 11 épületet és 13 embert vitt el az Varga-j)atak.”MS (Téglási, G. F„ 60., és K. Papp Miklós. Egy székely naplója.) június 5. BORSOD M. „Az éhség, és az életnek drágasága nálunk is olly nagy, hogy mindennap 20 — 30 kenyérkérő kiáltajtaink előtt: de nekem úgy tetszik, hogy ez a drágaság nem annyira a’ búza, mint inkább a’ pénznek szűkétől függ, olly kevés itt a’ pénz. Ez az éhség még is, rnedice [orvosilag] szólván, hasznosabb vólt az emberekre nézve a’ bőségről, mivel a’ miólta ezen N. Vármegyében practizálók, soha is olly kevés betegünk nem vólt, s majd semmi, vagy épen semmi epi- demicus betegségek nem uralkodtak, mellyet bizonyos tekintetre nézve az 36s Bizonnyal zivataros felhőszakadás okozta az áradást, mely a Varga-patak mentén nagy károkat okozott.
