Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

426

1795

február. VESZPRÉM-GYŐR. Egy ref. prédikátor két lovas szánon utazott. Szigorú hidegben Győrszentmárton és Pázmánd között farkasok támadták meg, s „le ronták ’s meg ették.” A prédikátor felesége a hely színére menvén a „szély- lyel szaggatott köntösénél és tsontjainál egyebet nem találtak.” (M. K., márc. 10.1 március 1. BAJA. „Mind itt, mind egyéb részeiben is Báts Vármegyének, éhel-halátra jutottak volna sok Lakosok . . .” [ír a jótékony adakozásról.] (Uo.) március 3. NAGYBÁNYA. „Itt eggy véka búza, melly, felét teszi, a’ Posonyi vékának, hat márjáson kél; eggy véka rozs ötön, eggy véka árpa hárman. A’ tengeri eggy árú a rozzsal. Eggy szekér- széna, mellyet négy ló el-vihet, s a’ mellyen tiz vagy tizenkét mázsa széna vagyon, eleintén 15; az után húsz; nem régen pedig harmintz forinton is el ment innen.” (M. H., márc. 10.) március 9. PEST-BUDA. ,,1795-ikben pedig Martius 9-ik napján ment el a’ jég.” (H. K. T., márc 16.)

március 6. POZSONY. Bár Dévénynél a jég néhány nap előtt töredezett s megcsúszott, lejebb újból megállóit, ahol szabaddá vált az átkelés s a 3-a óta beállott hideg időjárás a jégen a kocsin való közlekedést is lehetővé tette. A köpcsényi pusztát és a bécsi utat víz és jég borítja. (P. Z., márc. 6.) március 9. POZSONY. Reggel 6 órakor töredezett a jég s 8 órakor teljesen megindult anélkül, hogy kárt okozott volna. Megindulhatott a Duna apadó vizen való zavartalan átkelés. (I. h., márc. 10.) március 12. KISKUNHALAS. ,,.... oly nagy és hosszú tél, hogy Gergely [márc. 12.] napig a júh és a szilaj-lóvak is folyvást takarmánvon voltak 13 hétig: . . . (Tóth, 43.)

március 12. BUDA. Dél felé a Duna oly gyorsan áradt, hogy du. 3-kor már a legtöbb pincében víz volt sőt egyes házakba is benyomult, de a víz gyorsan ismét apadt, s este 10 órára az utcákról eltűnt. Este Esztergomnál is megindult a jég. (P. Z„ márc. 20 )

március 16. PÉTERVÁRAD. „Oly tartós kemény hideget, nem eggy hamar értünk: mint a’ minémü vala nállunk az idénn: mivel Három-Királyok napjától [jan.

6.] fogva, Febr. 24-dik napjáig, szüntelen a’ Duna’ fagyos hátánn jártak a’ szekerek.” (M. H., márc. 27.)

március 16. FIUME. Az idei tél itt is igen szigorú volt, annyira, hogy a Fiúmmá földalatti vízfolyását is jég fedte. Gyakori hófúvások voltak, s a szőlőtőkék és olajfák a fagytól sokat szenvedtek. A gabonakivitelt az olasz hadsereg részére újból eltiltották. (P. Z., márc. 27.)

március 17. MÁGÓCS. (Baranya m.) „Ezen a napon oly erős szél kerekedett, hogy erős rohamával sok háznak tetejét megrongálta, a’ plébániaház déli homlokzatát leverte, a templom és a sekrestye tetejének egy részét szétszórta és csaknem 24 óráig tartván, mindenkit szörnyű félelemmel töltött el.” (História Domus. Plébánia.)

március 18. ÚJVIDÉK. „Három Ízben indúlt meg nállunk a’ jég Febr. 28-dikán, ’s el is ment minden egyéb kártétel nélkül: tsak egy néhány Malom-kerekeket vitt magával. A hótól is meg-szabadulánk nagy nehezen: de követé azt a’ Duna árja, melly, mezeinknek minden lapájjait meg töltó vízzel.” (M. H„ márc. 31.) március 21. POZSONY. A dunai repülőhidat átadták a forgalomnak. (P. Z., márc. 24.)

március 22. SZEPESSÉG. Az összes élelmiszerekben beállott rendkívüli hiány leírhatatlan. Oly magasok az árak, hogy egyes jómódúak is igényeiket lecsökkenteni voltak kénytelenek, a munkás pedig keresetéből nem lakhatott jól. Gr. Csáky főispán, már a múlt évi rossz termés hatása alatt . . . elrendelte hiva-