Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
41G 1794 tektől meg fosztotta; az uraságnak sok kas méhét el emésztette, és sok más helyeken is kár nélkül és kár tételekkel vert le, sok helyeken nem kevés kárt okozott a’ sertés seregben és szarvas marhákban... az aratás szalmájára nézve alább való leszen a’ taValinál, de jobb a’ szemre nézve.” (I. h., júl. 11.) augusztus 1—8. BRUCKENAU. Esős időjárás. (Baróti, Adattár.) augusztus (3.) FELVINC. (Torda—Aranyos m.) ,,A’ szüntelen való szárazság úgy el-rontotta a’ termést Hazánknak nagyobb részében, hogy sem az emberekre, sem a’ marhákra nézve, nem lehet Ínségnél jövendölni egyebet. Nints se kost [koszt: a marháknak való eledel], se gabona. A’ marhák, már némelly helyt, az éhség, és szomjúság miatt dögleni kezdettek; a’ Lakosok pedig utolsó szükségre való jutástól rettegnek. A’ drágaság szemlátomást annyira hágott, hogy a’ miilyen búzát tavasszal tizenkét garason adtanak: most folyvást adják négy' márjásokon az Enyedi piatzon; és a’ melly török búza [kukorica] akkor négy garason járt, most folyvást megyen húszason . . .” (M. H., aug. 19.) augusztus 9., 22., 23. MORAVICA (Temesvár.) 9. erős szél. 22. erős szél. 23. esős, nem dolgozhattunk. (Baróti, Adattár.) augusztus 12—13., 23., 28. SORLEMARE 12—13. viharos időjárás, 23. esős és szeles idő. 28. viharos időjárás. (Uo.) augusztus 16. DEBRECEN. „Minthogy kevés széna és szalma lett, a’ nyári nagy szárazság miatt: ez okon, olly oltsó a’ szarvasmarha, hogy egy borjas tehenet, mellynek tsak tavaly is 40, 50 forint volt az árra, meg lehet most öt hat forinton venni. A’ tavalyi ötven, ’s hatvan forintos lovat húszon, harmintzon. Az árpa’ és tengeri’ drágasága miatt a’ tavalyi 10, 12 forintos sertés tiz, tizenkét márjásón megyen. [Hosszas elmélkedés a szárazságról, pusztításról és az ottani gazdasági ínséges állapotokról.] Szőleink . . . , a’ nagy szárazság miatt szemlátomást naponként apadnak, fonynyadnak, száradnak.” Sokan az elvetett magot sem kapták vissza, pl. az elvetett 30 köböl búzából, csak 3 köbölnyi termés lett. Sok helyen a gabonát csak lekaszálták. (M. H., szept. 16.) augusztus 22. RÁBAKÖZ. A Bába kiöntött s főképp VASVÁR és ASSZONYFA vidékén okozott nagyobb károkat.353 augusztus 31. CSALLÓKÖZ. A Duna áradása „Igaz, hogy most tsak nem egészlen bé vágynak határaink borittatva a’ Duna árjával: de felét könnyen el nyeli, esztendő el forgása alatt szüntelen szomjúhozott földünk; fele aránt pedig- olly reménységgel vagyunk, hogy öt s hat napok alatt vissza fog térni annya kebelébe a’ Duna vizébe.” írja, hogy elegendő halat ehetnek, s az áradás a földnek hasznos lesz a jövőbeni terméshez. (M. K., szept. 16.) augusztus. BEREG M. „A nagy szárazság miatt sok tók ’s motsaras helyek meg égtek, ... a’ DEBRECENI tót [tavat] meg nem lehetett oltani, mellynek hossza tsak nem hat mélföld, az el égett helyen, két ember magasságra [kb. 3% m] is le lehet dugni a’ hamuban a’ rudat. MÁRAMAROSBAN is REMETE és TÉTSO közt illyen forma, de kissebb tó gyúlt meg, és még most is [aug. 21.] ég.” [Kiszáradt, lápos területek.] (I. h., szept. 9.] augusztus. MÁRAMAROS M. „Miólta az essők meg indúltak Augustusnak elején, a’ tengeri, avagy török búza szembe tűnő módon szépült, a’ szántás meg moz- dúlt, az élet árra pedig alább szállott.” (I. h., szept. 9.) 353 A Rába nyári áradásáról Bellicz JónAs „NEPTUNUSZ EXCESSUSAI” címmel erről az esetről elegiát írt. Az illető ágostai ev. prédikátor (1764—1845.) Nagy- geresden működött mint mester. Itt érte őt a Rába árvize. A vers megjelent a Magyar Kurir 1794. évi kötetében.
