Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1794 417 nyár. JÁSZBERÉNY. Égetően forró nyár volt. (Ferencesek. Merk.) nyár. KECSKEMÉT. A rendkívüli szárazság és az egész Alföldön az élelemnek igen nagy hiánya és a nagy szükség miatt, a P. Provinciális látogatását elhalasztotta. (Hist. Domus 101., Szita J.) nyár. KECSKEMÉT. A nagy aszályról megemlékezik Mátyási József költő is. (Trócsányi, 170.) nyár. KISKUNHALAS. „1794 nyarán olyan rendkívüli szárazság és hőség perzselte végig a határt, hogy 1795 tavaszán kenyeret kellett kiosztani a nyomorgó szegényebb néposztály között.” (Pest megyei adattár. II. G6.) nyár. MAGYARORSZÁG. Ez év nyarának tartós szárazsága, különösen a Délvidéken igen szűk termést adott. Ezt követőleg november- és decemberben egyes megyékben felélték a kenyérkészletet. Igen szigorú tél következett [1794/95]. A termékeny vidékeken nagyobb volt az ínség, mint a terméketleneken; még borzasztóbb az egykori Bánságban lakó románok és az árvái , szlovákok között. (Schwartner, 1798:227; 1809. 1 334.) augusztus szeptember. TOKAJ-HEGYALJA. (szept. 3.) „Másszor November’ felére végeztük a szüretet: most Oct. 18-dikára szándékozunk készen lenni vele. Augustus’ felétől fogva sokkal édesebb szőlőket eszünk mi itt az idén, mint ettünk vala a’ múltt esztendőben Sept. végén. Aug. 22-dikén szép essőnk volt, melly után, kezdenek ki-hasadozni a’ szöllő gerezdek, és szépen készülnek az asszú-szemek. A’ hordók drágák: hat márjás párjok: mivel a’ nagy szárazság miatt nem lehetett vizen fát szállítani.” (M. H., szept. 23.) szeptember 10. ÚJVIDÉK. Nagy pusztító zivatar, a viharos szél a Duna hidját szétszaggatta. A szőlőket elverte a jég. A felhőszakadás árja felborította a kádakat, amelyekbe már szüreteltek. PÉTERVÁRAD majorjaiban is több házat elsodort a viz. Egy fát szállító hajót a vihar elsüllyesztett. (Uo.) szeptember 15. DEBRECEN. Megkezdődött a szüret, mintegy a tavalyihoz hasonló, kinek több, kinek kevesebb. A múlt évinél jobb bor Ígérkezik. (I. h., okt. 21.) szeptember 20. L1PTÓ M. ,,A’ téli takarmánynak nagy szűke miatt a’ marha húsnak az árra annyira fel szállott, hogy már most, a’ tehén húsnak fontyát másfél krajtzáron, a’ bárány húsnak fontyát pedig egy krajtzáron sok falukban venni lehet. A’ gabonát ellenben nem is láthattyuk a’ várasi piatzokon’ s’ a’, t.” (M. K., okt. 10.) szeptember 25. CINKOTA. Egy hónappal elébb volt a szüret, kevesebb termett mint tavaly. ,, . . . az idén jobb ideje volt a’ szöllőnek, a’ fövenyes mint a’ parázs földön,354 és hogy több volt a’ fejér mint a’ fekete szöllő. Gyakor essők lévén, szépen élednek mezeink. Az őszi vetések is zöldellenek: hanem a’ Tisza’ környékbeli parázs földeket ritkán éri esső: azért is soványak benne a’ vetések. Némelly helységekben a’ hernyók miatt késnek a vetéssel.” (M. H., okt. 3.) szeptember—október. DEBRECEN. „A meggyfa kivirágzott és a korán vetett kalászosok kalászba szöktek, a jószág a cserén355 elég legelőt talál. Október 29-én, amikor ezeket Írom kiválóan szép ősz van.” (Balogh—Auer. Ij., LV1. 1952 : 119.) szeptember—október. TÁLLYA (okt. 5.) A Hegyalján a két héten át tartott esős időjárás rontott a szüreten. (M. H., okt. 14.) 354 ,.parázs föld” am. porhanyó, laza, esetleg fél-kemény is. K. J. 365 ,,. . . a cserén” am. olyan hely, amelyet valamikor cserfaerdő borított, s a kiirtás után a művelt föld megőrizte eredeti nevét: lehet cserjés, bokros hely. K. J. 27 Időjárási
