Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

42

1707-1708

hajló] lett, könnyen pimpósodott [penészvirágos]. Igen sok bajlódással sikerült csak szép színű és kellemes izű borokat előállítani. Október végén őszi enyheség, őszi napsütés köszöntött be. így majd száraz novemberben lett részünk. December hava már állhatatlan időjárású volt, hol fagyos hideg, hol felhős, majd csapadékos, Szent András napján [nov. 30.] hullott hó, de nem sokáig tartotta magát. (I. h. 328—329.)

1708.

1707/8. NAGYSZEBEN. Ezen a télen igen meleg időjárásunk volt, úgy annyira, hogy az emberek szánthattak, s a madarak a földek felett oly szépen énekeltek mint nyáron. (Trauschenfels—Irrthell 374; 5/h. Bielz, 58.)

— KÉSMÁRK. 1708-ban egész télen át nem volt hó, hanem nagy sár, s hideg sem volt, csak őszi időjárás. (Buchholtz, Tagebuch, 259.)

január 19—20. EPERJES. Sűrű sötét köd volt, állandó eső, annyira, hogy a vizek kiáradtak. A Tisza falvakat pusztított, házakat emberekkel együtt elsodort. BODROG-KERESZTURRÓL az ár 24 embert ragadott magával. (Chron. Eperj. H. F.)

február. EPERJES, naponta esik az eső, az vizek [Tarca stb.] nagyon megáradnak,

__ és nagy kárt okoznak. Amit nem a vizek árasztanak el, azt megteszi a hó,

m

ert még nagyobb áradásokat okoz, mintáz eső; a múlt évi dec. 15-én kezdődött havazás (és esőzés) egész febr. végéig tartott, s nem volt 10 nap ezen 3 hónap alatt, hogy ne esett vagy ne havazott volna. (Uo.)

március. EPERJES. Március hónapjának szép tiszta napsütéses meleg időjárása volt. (Uo.)

április. EPERJES. Ebben a hónapban majd napsütéses, majd eső volt,«néha jégesővel. (Uo.)

április 28. SZERÉNCS. II. Rákóczi Ferenc intézkedésével elrendeli a hosszas esőzések következtében megromlott utak és hidak megjavítását. (Zimmermann, T. T. 1910 : 34.)

május. KOLOZSVÁR. „Ezen esztendőben a tavasz igen kellemetesen viselte magát, sok szép Isten áldásának mutatásával. Májusban ugyan volt egy kis dér néhol a szöllőt is megcsapta, de tűrhetően.” (Briccius, 110.)

tavasz. KASSA— EPERJES—SZATMÁR. „A jeles husvét [hv. = ápr. 8.] napját kedvem ellen töltém Kassán, onnét megyek Eperjesre, visszafordulván a vizek [áradása] és a tolvajok miatt. Kévéssé marada meg életem.” (I. h. 111.)

tavasz. NAGYMIHÁLY. (Zemplén m.) „Tavasz vetésem szárazságban oda veszet. Eőszkor szárazság miá igen kevesset vethettem. Búzám vermekben feles elveszet. Asztagok is. TOPOLLYANI malmomat az Árviz ell vitte. Topollyokai réteket az Árviz miá nem kaszálhattam. TÁRNÁN az Szöllők ell ragyultak” (Karsa; Szirmay, Ada. VI. 1901:277., VII. 1902:113.)

június 12. KOLOZSVÁR. „A Somos nevű erdőben menvén az úrral és asszonnyal ő nagyságokkal találtunk ért [érett] körtvélyt az erdő közepén építtetett ritka gyümölcsös kertben.” (Briccius, 110.)

jrílius—szeptember. EPER JES. Amilyen nagy volt az elmúlt óv júl, aug. és szept. hősége, olyan nagy volt a tél (1708/9) hidege is. (Chron. Eperj.)

július 28. EPERJES. Majdnem az egész hónap esős volt és 28-án oly nagy felhő- szakadás is volt, hogy a Tarca és a többi patak vize annyira megáradt, hogy ki is öntött, és néhány száz búza és gabonakeresztet magával vitt, amelyeket a sóváriak már learattak. (Uo.)