Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
július 30. SOPRON. Közvetlen az ebédelés után nagy zivatar támadt, a villám az első-kapu mellett becsapott a bástyába, és kis kárt okozott; rövidesen jégeső lett, amely a balfi és a tó melletti hegyi szőlőket érte, s bár sok és elég nagy jégszemek hullottak, a kár elviselhető, egy-két dűlő kivételével (Hernfrieden, Grosszerung), ahol meglehetős kárt okozott. (Fauth, 51/b.) július 31. SOPRON. 31-én [ismételten] szokatlan heves zivatar volt, amely déltől kezdve megszakítás nélkül, éjjel is tartott. (Uo. Fauth mindkét napot említi) augusztus. KÉSMÁRK ..........amig a tél esős volt, addig nyáron egyszersem esett, á llandóan szárazság uralkodott, mégis augusztus végén Nagylomnic felett ÓLESZNÁN (Altwalddorf = Alsóerdőfalva felé) tiszta napsütés mellett du. 2 óra körül [bevezető eső nélkül], nálunk KÉSMÁRKON oly nagy felhőszakadás volt, hogy minden mintegy tóvá változott, és a KŐPATÁK is annyira megáradt, hogy az emberek által áztatott lent mind elvitte az ár. (Buchholtz, Tagebuch, 259.) nyár. SOPRON. Ezen a nyáron szokatlan nagy hőség volt, teljes szárazság, jóformán minden eső nélkül, ezért a szőlő is különös édességével és kellemetességével tiint ki. (Fauth, 52/a.) ősz. NAGYMIHÁLY. „Alma, Körtvély, Dió, Szilva bőven termet, de keveset aszaltunk benne.” „Hagyma, Petrezselyem ect. bőven termet, de Dinye nem, Káposzta csak H. (hordó) 4. Répa ez idén mezőben nem termet.12 (Karsa, Szirmay. Ada, VI. 1901 ; 335.) ÉRSEKtJJVÁR. „ .. .-i határban érkezvén, olyan zuhatárral való jégéiő volt. hogy az egész hadaknak meg kellett állani.” (Thaly. Rákóczitár, I.: 243.) október 26. SOPRON. Éjjel nagy havazás volt, s a hó féllábszár magasságig ért, amelynek alig egyharmada olvadt el s 8 napig maradt fekve, utána szép és a szüretnek kellemes időjárás folytatódott. (Fauth, 52/b.) november 26. MÁRTONTELKE. (Nagykiikiillő m.) „Villámtól sújtva kilenc ház égett le. Ez az év egészen csodálatos volt, olyan minőt századok óta ember alig hallott. Ugyanis kezdetétől valóban a végéig szinte őszi, rendkívüli esők estek s ezért még a vizkiöntések sok embert és állatot elnyeltek; az esők hevessége több dombot elöntött, malmokat elmosott, elszakított, vagy használatukat megakadályozta, ezért az emberek 5—6 mértföldnyire vitték a gabonát megöröltetni, nehogy a malmok állása következtében általános éhinség következzék be. Gabona volt a szalmában, de nem adott holdanként alig egy mérőt, sőt néhol három vagy négy holdanként jött ki egy mérő búza. A tavaszi vetések majdnem az egész országban megsemmisültek, hasonlóképen semmiféle gyümölcs, sem szőlő nem tudott beérni az állandó esők következtében, majd a bekövetkezett hideg az éretlen szőlőt megfagyasztotta, úgyhogy semmi bor sem termett és ami lett, silány, ecetes volt, ha eltekintünk azon igen kevés helytől, ahol mintegy közepes bor termett. A szénaféléket a viz elpusztította, azért a széna ami lett igen silány volt.” (Apor, Synopsis 172.) december 10. SOPRON. Ismét szokatlanul nagy hó esett, az ablakon át lehetett az utcára lépni, és a városban közvetlen a városfalakra léphetett az ember. (Fauth, 52/b.) 1708. DEBRECEN. Nagyon száraz. (D. M. K. 1831.) LA BORFALVA. (Nyitra m.) A döghalál pusztított. GALGÓCON a pestisnek 3300 ember esett áldozatául. (Mg. Vm. V. Nyitra, 59., 140.) 1708 4:$ 12 Különböző helységeket, birtokokat sorol fel, hol mi termett, mi nem.
