Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1707 41 (Nehezen olvasható írás, a hatósági intézkedés elmaradásáról részletesebben ir. Fauth, 48/a.) SOPRON. Az őszi eső tartóssága miatt a katonaság nem maradhatott a lágerben, és okt. 1-én a városban helyeztetett el (Ritter, 541.) SOPRON. A kétarcú Janus [Január] ugyanazzal a derült képpel kezdte az uj évet, amilyen két gyönyörű nappal az előzőt befejezte. Mintegy jóslatul volt ez vehető a következő fagyos napokra. Ennek megfelelően 10-én újra megerősödtek a fagyok, majd bőséges havazás következett; ez az időjárás kitartott február 2-áig. Gyertyaszentelő Boldogasszonyig. E nap borult időjárás uralkodott. Ez évben igazolódott a paraszti megfigyelés: „Ha Mária tisztulásakor süt a nap, erősebb fagy lesz utána, mint előtte volt.”11 Ez évben eszerint enyhére fordult az idő: enyhült a hideg, elolvadt a hó, felhős, párás, langyos, de egészségtelen napok következtek. Február 17 — 18-án fagyos, erős északi szelek kiszárították a talajt. E fagyosság alig egy-két napra enyhült, de február 24-én, Mátyás napján újra erőre kapott. Kitartott e jellege egész március közepéig. A farsangolásra végül kellemes, derült, langyos idő lett. Mig február jobbára száraz volt, márciusban eleinte havazott, majd a hó közepétől kezdve esett az eső; csaknem a hó végéig nem fogytunk ki a sáros, ritkán derült, havas-esős napokból. Egészben véve március is megőrizte a hideg, szeles jelleget. Májusban kevés kellemes, napos időben volt részünk; annál többször volt borult, sokszor esőt hullató az ég. A hűvösség már-már bántóbb volt a szokott tavaszias májusnál. Végre júniusban békésebb, sokkal kellemesebb időjárásban volt részünk. Medárdnap [jón. 8.] kiválóan napsütéses volt, minden eső nélkül, úgyhogy ennyi változékony, lehet mondani nem kedvező időjárás ellenére az ég kegyéből, szinte hihetetlen módon, idő előtt virágzott a szőlő. 21-én kellemes meleg eső termékenyítette meg a földeket. Majd visszatért a hőség, és azt mondhatni, három héten át csapadék nélkül tartott. Természetesen nagy lett a szárazság, bágyadtan, lankadtan csüngött a növényzet. Az embereket kifárasztotta, megizzasztotta, legyöngitette. (Loew -Sydenhem, 323.) Július hőséggel kezdődött, de később a meleget esők és mérsékelt szelek enyhítették. 10-én bőséges csapadék hullott; 14-én kiterjedt esőzések; 21—22— 23-án borzalmas villámlás, dörgés közepette alig volt számottevő eső. 25-étöl a hó végéig változékony volt a szél iránya, és szeszélyes az időjárás, hol hideg, hol meleg, hol eső, de mindenképpen kevés napsütés. Augusztus hó teljes egészében ilyen jellegű volt; ez az időszakhoz képest esős, szeles és barátságtalan időjárás uralkodott. Egész hónapban alig akadt 7 derült, meleg nap. Szent Egyed napja [szept. 1.] is igy köszöntött be, de szeptember a következő napokon emberségesebben bánt velünk. Kiderült az ég, meleg napok, enyhe éjtszakák kárpótoltak az előző hónap kedvezőtlen időjárásáért, javítottak a szőlők áUapotán. Többször előfordult később, hogy reggel ugyan hullott némi eső, de délfelé a nap mégis diadalmaskodott. Sajnos október ismét csapadékos lett. A szőlő nehezen érett be, hamar rothadni kezdtek a szemek; sok lehullott belőlük. 5-én remény tkel tőén kiderült, sütött a nap, de 8-án ismét esett. Ettől kezdve az utolsó hold-negyedig, azaz 18-áig napsütés és esők váltogatták egymást, végül 19-én fagyott, 20-án havazott, 22-én viharos szelek és erős fagy járultak még a barátságtalan időjáráshoz. Még jól jártak, akik az eső és fagy előtt szüreteltek, mert ha boruk nem is lett édes, de a romlott szemek nem rontották izét. A később sziiretelők bora zavaros, erjedő [savanyodásra 11 ,,1’urificatio” febr. 2-án, ma mint Gyertyaszentelőt ismerik.
