Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

398

1792

köles, és búza, tsak jelényi bövségben termett, mint az el mullt esztendőben és a körülöttünk lévő határokon is. Szüretünk pedig, igen sovány volt: mert némely - lyeknek tsak harmad, némellyeknek negyed résznyi mustjok lett, mint a múltt esztendőben; sőt némellyeknek semmi sem, haza vitték vagy puttonnal, vagy kosárral, a’ mi termett. A’ kik vagy fösvények, vagy restek voltak, és szöllőjü- ket el nem fedték: annyi mustot szűrtek ellenben, mint az el-múltt bővebb esztendőkben. Magam tapasztalásomból tudom, hogy egy valaki, a’ mi kertünkben, fedetlen hagyván szöllőjét, 43 tseber mustra kapott, három kapa szöllőjében . . .” (M. H., okt. 30.)

október 18. SZABADSZÁLLÁS. (Pest m.),,...; hanem Okt. 18-dikától, az az Lukáts napjától fogva, tavaszhoz hasonló tiszta meleg napok járnak; a mező, mint Áprilisben, mindenütt újra kizöldiilt; az kerti virágok illatoznak; még tsak a’ tökinda-is virágzik diónyi gyümöltsé hegyén: mert még az idén látszatos dér e’ részen nem volt, e’ mai nap hajnaláig. Ügy tapasztalták az idén a’ szöllős Gazdák, hogy a’ rest Gazda, az az a’ ki a’ múltt őszszel szöllőjét bé nem takarította, bőven szüretelt . . .” (I. h., nov. 6.)

október 20. KOMÁROM. ,,A szüret, nállunk is, valamint mindenfelé felette silán leve; a’ ki más esztendőben 60—70 akót szűrt, alig jutott most 4—5 akóhoz. A’ gabona, felette óltsó. Szebbnél szebb tiszta búzát 28—30 garason mérnek.” (M. H„ okt. 30.)

október. TOKAJ. Jó bortermés volt. A száraz nyár miatt korai szüretre kényszerültek, melyet a meleg őszi esők is siettettek, mert a szemek repedeztek; aszúbort tömegesen készítettek, s idővel jó is lett. (Dercsény, Leber Tokay’s, 23., Schams, I. 68., 97.)

október, november. BODROGKERESZTÚR. „Októbernek két utolsó, és Novembernek két első heteiben meg-ese nállunk szép gyönyörű őszi napokon, a’ borra nézve szűk, de erszényre meg lehetős szüret: mert a’ rend szerént való bor hordójának párja el-megy száz vonás-forintokon; ha pedig egy puttón aszú szöllő is járult a’ hordó borhoz: két illyen hordó borért meg-adnak 24 aranyat” . . . (M. H., nov. 27.)

október. BÉKÉS M. ,,. . . a temérdek gabona, még az esscs Októberben is a’ szabad ég alatt sinlődött.”339 (Lo.)

október. DLNAPATA J. A májusi fagy és a szeptemberi jégverés után oly kevés bor termett, az emberek nem azt kérdezték egymástól „hány hordó, hanem hány kulats bora lett?” (M. H„ okt. 9.)

október. KOLOZSVÁR. ,,A’ mi az itt való szüretet illeti, ez ollyan vékony — valamiilyen vastag a’ must. A kevés termés a’ sok essőzések által mind el-rothadván, igen kevés — de olly vastag mustú szüretünk vala, mellynek fele, ha meg nem pondrósodik, bizonyosan seprő lészen.” (M. K„ nov. 6.)

október. TOKAJ-HEGYALJA ,,. . . Szöllő kevés volt, de szép, és kivált az aszszú annyira kívánatos, hogy még igen-is el-aszott.” (1. h., nov. 23.)

október. SZABADSZÁLLÁS. „Itt az őszi vetések ámbár ritkák, de tsak ugyan tiszták, az az, gaz, és dudva nélkül valók voltak. A’ munkásoknak szűk voltok miatt, keservessen takartunk. Egy gyenge arató Leánykának 20, a’ kéve-kötő Embernek pedig 24 krajtzár volt a’ napi bére; azonban a’ búza olly bőven fizetett, hogy az Öregek 30 esztendőre vetik, hogy nem volt olly termés, mint az idén. Egy tsomó [kereszt], 17 kévéjével számlálva, bőven meg-adta a’ Pesti mérőt (más-fél Posonyit); a’ kukoritzának (tengerinek), hasonló nagy ideje vala.

339 igen bő termés volt, olcsóság s „részért” az emberek nem arattak.