Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1792 399 Egy száron, 3, 4, 5 tsévék [csövek] találtattak. Az árpa, zab, és köles is jól fizettek .... A’ járó búza,340 mellyet t.i. egyszer ősszel, máskor tavasszal vetnek-el, az idén nem volt olly termékeny, mint tavaly, mivel a’ hévség a’ szemét meg-szoritotta. Az őszi életet nyoltzadán, a’ tavaszit hetedén takarták a’ részesek; de többnyire magok takarták, ’s napszámossal takartattak a’ Gazdák. A’ nyomtató rész is a’ szerént ment. A’ dinnyének dögi (rendkívül való divattya) volt az idén nállunk, 7, 8 ’s több szekér is meg-állott egyszeribe a’ piatzon; ezen kívül minden gondos Gazdának Fekete nevű pusztán bővséggel termett; úgy dohány is, hanem a’ Sept. 7-dike estvéjén 10 és 11 óra között jött jég essős szélvész, valamint kinn talált, mindent öszve rontott; a’ szöllőinket, mellyeket a’ tavaszi hideg is megrontott volt már, öszve törte: úgy hogy nállunk eggyik ember a’ másiktól nem azt kérdi: hány hordó, hanem hány kulats bora lett. A’ széna’ termésére sints panaszunk; hanem a’ gyakor essőzésre, melly miatt sok kár esett abban. Kevés nyomtatni való már nállunk, holott a’ jobbágyős helyeken az őszit még a’ héten kezdették nyomtatni. Hízott sertésekkel tele van helységünk, mellyet az árpának és kukoritzának bővsége szaporított meg. Egy szóval, boron kívül mindeneket bőven adott a’ Természet Ura, mellyért áldassék Szent Neve . . .’ (M. H., okt. 9.) november 3. DEBRECEN. „Tsak ollyan tsekélly szüretünk leve bizony nékünk a’ hegyeken is; mint a’ minémü volt idevaló kertjeinkben. A’ gabonának árra megént alább szállott, mert a’ rozsnak köble 40 kr-on mene, a’ multt Keddi Vásárkor; a’ leg tisztább búzáé 35—38 jár; az árpáé és zabé 13—15 garason”. (I. h., nov. 13.) november 6. ÚJVIDÉK. „Valamint sok más helyeken: úgy itten is igen sovány, és szomorú szüret volt; mivel a’ tavasszal nagy részént el-vette a’ hideg a’ szöllőket.” (I. h., nov. 16.) november 13. PEST. „Nállunk az idő olly szép, és kellemetes, hogy inkább nevezhetem tavaszinak, mint őszinek. Semmiből sem volt olly bőv vásárunk, mint méz’ dolgából. Váltig is, vakarták a’ méz-árros alföldi Ilátzok a’ fejeket, a’ vékony nyereség miá.” (I. h„ nov. 20.) november 17. MOSON M. „Egy fő kárunk, a’ Dunávak kitsin volta; mivel gabonás hajóink már tovább Győrnél nem jöhetnek, és onnét nagy költséggel kell szekereken fel-szállittatnunk gabonáinkat . . .” (Uo.) november 6. BACS M. „Vármegyéinkben hálá Istennek, általán fogva, elég gabona termett. A’ kétszeres búzának mérőjét, meg lehet venni 14 garason. A’ baromfi (apró marha) nem igen oltsó. Egy pár lúd 17—18 garas, egy pár kátsa (rutza, rétze) 8—9 garas; egy pár tsirke 8—10—15 krajtzár. A’ vajnak ittzéje: 8 garas. Jó száz fej káposztát, mellyből három akóra is lett, széltire meg lehetett venni 18 garason. Az idei bornak akóját, nem adják négy forintnak alatta; a’ Budai veres bornak ittzejéért pedig 16 krajtzárt is el mernek kérni a’ vendégfogadókban. Nappal tiszta, s tűrhető keménységű idők járnak nállunk; hanem estve felé nem igen kíván az ember ki-menni a’ házból, a’ hideg miá. Néhány napoktól fogva, úgy meg-fagyott minden éjtszaka, hogy még konyhában is jeget találtunk a’ viz felett.” (I. h., nov. 23.) 340 ..járó-búza” am. váltó búza, amely ősszel és tavasszal is vethető. Ott alakult ki, ahol gyakran vált szükségessé az elmaradt őszi vetések tavaszi pótlása. Ma már kevés van nálunk, főképp a Tisza— Maros szögében fordul elő. (Mezőgazd. Lex. I. 578.)
