Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1789 367 — DEBRECEN. Irtóztató hideg, sok hó; febr. vége felé engedelmes; márc.-ban kemény fagy, annakutánna köd; nyáron sok égi háború; meglehetősen termékeny esztendő. (D. M. K. 1831.) GYÖNGYÖS. Áradások. (Sebők, Gyöngyös, 237.)- JASZÓ. Nagy hőség és szárazság és ezért mindenben Ínség. (Radó, 93.) 1788/89. MAGYARORSZÁG. ,, . . . között történt a’ Török háborúi hires tél, melly á’leghavasabbak és hidegebbek közé tartozik. Azt írják a’ közönséges Levelek, hogy a’ Bánátban 2 ölnyinél318 magosabb havak estek, és olly hideg volt, hogy Bétsnél a’Réaumur mérője 19-20. Párisba is 18 graduson alul járt [= — 25°, ill. — 22,5C°],a Dunának 2 rőfnél [1 rőf = 70 cm] vastagabb sik jege volt. Ez a tél sok okos és oktalan állatokat meg ölt, sok száz katonának fagyott el örökre az orra, füle, keze, lába; fogaik úgy kiromlottak, hogy mind kikellett szedet- niek még a’ Tiszteknek is; merő ültökben fagytak meg a’ lovon számtalanon. 1788. Dec. 27—28-kán olly rút idő volt, hogy csak a’ Glocknitztól (Alsó- Ausztria) fogva Bétsig vivő úton több hevert 30 megfagyott Mesterlegény, és más emberek. A’ vad[ak] élelmök keresésére városokba, falukba jöttek, az égi madarak önként megengedték magokat fogdostatni kézzel, de mihelyt meleg szobába vitettek menten elvesztek. A’ Duna Január végével kizajlott ugyan, de a’Patakok tsak Gergely-nap [márc. 12.] táján, nevezetesen a’ Sajó Mart. 19-kén zajlott; majd olly nagy árvíz volt, mint 1775-ben.” (Pap, H. M. 1822. 1: 398.)- MAGYARORSZÁG. „Egyes helyeken a hó alatt kiveszett a vetés.” (I. h., 1822. I. 139.) — RÁCKEVE. „Ugyan ebben az esztendőben oly nagy és kegyetlen tél volt, hogy november elein mindgyárt kemény hidegek s nagy hóval hozzá fogván, egész kikeletig egy aránt megmaradott, és akkor is oly nagy Jéggel ment el, hogy lehetett azon jégnek vastagsága egy rőfnyi, az pedig igen nagy áradással ment el, úgy hogy az öreg Dunárúl, hogy körösztül ment CSÉPI helységnek, nagy károk után az házakat majd elhordta; a mint is szántó földjeiben szörnyű gödröket tsinált s szaggatta és elhordta. Nagy drágaság ebben az esztendőben ismét feljebb emelkedett. A Búzának Pesti mérője 5 és hatodfél forint, az Árpának 3 frt, a Zabnak két és harmadfél forintra ment. A húsnak fontya három poltura, azután pedig ött krajczár. Egy szóval minden eleségnek, marhának oly nagy ára volt, hogy soha sem emlékezni olyanokról; úgy hogy Fejér vári Vásárban egy pár Czimeres ökröt 300 irtokra tartottak.” (Magdics, 146.)- SOPRON. Hosszú tél volt, a szőlőtőkék is kifagytak. Áprilisban a hideg időjárás sok kárt okozott. Ősszel hosszú esős idő következett, a szölőbogyók erősen rothadtak. Közepes bortermés. Gabona is közepesen sikerült. (Bruckner) Michel (407.) szerint kevés, de jó bor termett, akója eleintén 20—25 frt, később 40 frt felett volt. SZARVAS. „Ezen és a következő 1790, 1791 és 1794 években a lóhere-mag évente kétszer ért meg, ami a föld művelésének legmagasabb fokát cáfolha- tatlanul bizonyítja.” (Tessedik, Szarvasi, 74.) UNG, BEREG, UGOCSA és MÁRAMAllOS M. „Ez időben a mérés [földmérés] bejövetele után ezen nemes Unghvár vmben és az oroszvég319 között, de kivált 3,8 Valószínűleg ..rófnyi” (Elle, sing), s így is ll/2 m magas hó. 319 Van ..Oroszvég” falu, de itt „oroszvég” valószínűleg a ruténok lakta terület határát jelenti.
