Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
368 1789 Beregh, Ugocsa és Máramaros vmékben nagy szükség volt; a szegénység gyökerekből, kukorica csutkákból, és fürészporból is kénytelenittetett magának kenyeret készíteni, az mely miatt ehol is, de a rósz kenyértűi kapott dagadás miatt is igen sokan meghaltak, kiváltképen az hegyekben az oroszságok (rutének) között. Az egész alföldön is nagy szükség volt mind az élet, mind pedig az takarmány dolgában az nagy szárazság miatt, úgy hogy az alföldrűl ezekbe a felsőbb és szükebb határú vármegyékbe jöttek fel sokan nyomtatni és egyéb munkára vagy koldulni is, sokan pedig életet venni. Az gabonának köbli felment 12 váltó forintokra, egy szekér széna 15 forintra. Ez a szükség egynéhány esztendeig egymásután igy ment, hol nagyobb, hol kisebb mértékben, hanem ő felsége [II. József] megértvén ezen nagy szükséget, életet szedetett be pénzen a magazinumokban és úgy osztotta hitelbe, bizonyos és igen tűrhető áron a szegényebb rendűeknek. Sok helyen az nemesi renden valók is vettek magoknak ilyen életet, mivel 1789 esztendőben az Alföldön ki sem költ a vetés a nagy szárazság miatt . . . A száraz időkben mindenféle égések történtek; ebben a vmben [Ung], NAGY- KAPOS és CSEPELY majdnem egészen templomaival együtt megégett. PÁLÓCZON sok házak . . ., BÁTYA majdnem egészen . . ., MÁTYÓCZON . . . házak JENKÉN sok házak, MINAJBAN és egyéb helységekben is. NAGY- MIHÁLY is ekkor égett meg nagyrészben . . . stb”. (Pálóczi Horváth, 294.) — TOKAJ. Száraz, meleg ősz volt, a szőlőszemek túlérettek, s sok a penészes, rothadó aszúszem. A bor is penészes s később ecetes ízű volt. (Dercsényi, lieber Tokay’s, 18.) 1789—1798. VERSEC-en a bor akójának ára volt: a legjobbé a középszerűé a selejtősebbé 1789 3 frt 60 kr 3 frt — kr 2 frt 30 kr 1790 3 99 6 99 2 „ 45 99 2 „ 18 „ 1791 2 99 12 99 2 99 99 1 „ 30 „ 1792 1 99 42 99 1 „ 30 99 1 „ 12 „ 1793 3 99 — 99 2 „ 36 99 2 „24 „ 1794 2 99 36 99 2 „ 12 99 1 „45 „ 1795 2 99 15 99 1 „ 48 99 1 „ 30 „ 1796 1 99 12 99 1 99 99 „56 „ 1797 2 99 15 99 2 99 99 1 „42 „ 1798 2 ,, 12 99 1 „ 45 99 1 „ 30 „ De azért a szőlők területe 1777 óta nem nagyobbodott: ellenkezőleg: 1795-ben még mindig csak 3026 holdat tettek ki a szőlők, és e területnek is jókora része parlagon hevert. (Millecker, Versec, I. 228.)
