Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

170fi

37

VÁRON [Brassó m.] a sok víz a templomba is benyomult, és részben felemelte a székeket. (10. Bielz, 57.)

augusztus 23. FÜLEK. „Ma reggel oly nagy dér vala, hogy minden uborkát, dinyé- nek, a’ levelét megvette.” (Ráday, Lőcsei: 1706.)

november 26. TÁLLYA. „Kezdettem Tállyai szüretemhez, az hol csak 15 hordó borom lett.” (Uo.)

november 23. NAGYSZEBEN. Nagy szél [vihar] volt, amely nagy károkat okozott. (Trauschenfels- írrthell, 371.)

december. EPERJES. A császáriak felületesen elhantolt tömegsírjait, amelyekben 10,16, sőt 320 halott volt egy-egy sírban a gyakori esőzések kimosták, és kutyák híztak rajtuk. (Chron. Eperjes; Részletes hosszas leírás.)

december 10. SZEPESVÁR. „lODecembris 6 óra előtt estve 1706, midőn itszaka nagy hideg fergeteg volt, . . . MINDSZENT nevű falu felett, . . . egy nagy tűz támada az égben, úgy hogy az setit itszakán oly világos lön az egész vár, hogy az pénzt is megolvashatták volna. Azon tűz az égen az vár és az major között elmenvén, VÁRALLYA felé eltűnt.8 (Thaly, 252, T. T. 1888: 121)

1706. BARCASÁG. Nagy vizek. (Lurtz --Tartler, 4.)

DEBRECEN. Lágy, egyszersmind bő esztendők, égi háborúkkal, (ua. 1705. és 1707., D. M. K. 1831.)

DEBRECEN. „Rabutin Debrecenben ment azután, de mivel ... a fa is a’ mezőségen szűkön lévén, a nagy hideg időben s éhségben annyi német döglék meg, hogv egv reális szemben való harcon sem kellett volna többen elveszniök.” (Cserei M., 363.)- KASSA. KÖRMÖCBÁNYA. Ínség. (K. F. VI. 576.)

KOLOZSVÁR. Ezen esztendőben október közepétől (1706) fogva mind esett az eső, semmi tél nem volt, jeget sem rakhattak. (Briccius, 109.)

MAGYARORSZÁG. „1706 és 1707 nyara oly igen meleg és száraz volt, hogy minden európai folyóvizek elapadtak annyira, hogy a malmok az őrléstől elál- lottak; Magyarországon pedig a Héja [Hejő], Sajó és Hemád folyói még folyásaiktól is megszűntek, a kutak kiszáradtak a mezők egészen kiégtek, mely Ínségben sok barmok elvesztek.”9 (Pap H. m. 1822. I. 385.)

NAGYMIHÁLY. „Ez idén itt Nagymihály táján Eöszkor Hagymáz és Vérhas kezdett grassálni, ki mia sok ember megh hóit.” (Karsa, Szirmay, Ada. VI. 1901 : 16.)

SOPRON. Egyébként mindenben jó esztendő volt, bor azonban penészes termett. De gabonában és egyébben felesleg volt. (Bruckner).

SOPRON. Július 15-én nagy jégzivatar volt a ruszti szőlőhegyekben és sok kárt okozott. (Fauth, 40/b.)

ZEMPLÉN M. „Kalussai és Szent Kereszti szöleimet az Jéghesső ezidén ell verte.” (Karsa, Szirmay, Ada. VI. 1901 : 12.)

SOPRON. Azt hihetted volna, hogy az év végével és az ellenség eltávoztával, megszabadulunk a bonyodalmaktól, szorongatásoktól és veszedelmektől, és az ellenség dühe irányunkban megenyhül, szelídségre változik. De dühük inkább őrjöngésbe ment át, mert azt tervezték, hogy kiirtanak bennünket és elpusztítják városunkat . . . január 6-án általános ostromra indult a falak ellen kötélhágcsókkal, jobbára kézzel dobott golyóbisokkal, robbantással,

8 Meteor lehetett.

311ENN7C; (65) szerint 1706-nak nyara volt Közép-Európában forró és száraz. 1707 nyarát zivatarokban gazdagnak írja, míg 1708 nyara híívÖR volt.