Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
38 1700-1707 de végül is a falakról alázúdulva több, mint 100 halottat hagytak hátra. Ehhez járult a napról-napra zordabb időjárás viharaival, úgyhogy január 10-én fölhagytak az ostrommal. . . A hidegben és a földben szunnyadozva figyelték a távolabbra visszahúzódó, de azért zárt kört alkotó ellenséget. Egyébként is rémes volt e hónap, csak néha enyhült a fagy. Enyhébbre csak februárban fordult az idő, mignem a hó végén újra fagyott és havazott. Március elején is váltogatták egymást az igen zord és napos, derült, avagy langyosabb napok. A tavaszi napéjegyenlőség idején esett, majd havazott. A különböző irányból fújó szelek mellett inkább nedves, mint száraz volt e hónap. Április eleje havazással indult, majd enyhébbre fordult az idő. Később felmelegedés jelentkezett, amely a tavasz örömével töltött el, föllelkesítve az elbágyadtakat. Ez a száraz tavaszias idő a hónap végéig kitartott. Április hó 30-án óriási zivatar keletkezett. A villámlás és mennydörgés elvonultával lepkerajt figyeltek meg, amely nyugat felé szállt. Majdnem egész május hóban fagyos, száraz időjárás uralkodott, csak dél felé melegedett fel egy kissé és csupán elvétve volt eső. Viszont egész június hó kívánságunknak megfelelően alakult; a meleget szelek enyhítették, az eső jobbára éjszaka hullott. Medárd nap [8-a] ragyogóan derült volt. Szent Vitus napkor [15-e] javában virágzott a szőlő, ami korai, augusztusi szüretet jelzett előre. (Loew, Sydenham, 31(1.) Július hó igen nagy hőséget hozott, még az éjszakák is melegek voltak. Majdnem eső sem volt. Július 16-án hirtelen sötét felhők árnyékolták be az eget, és váratlanul bő zivataros záporeső volt. A szomszédos területen, RESZT szőlőiben a jég komoly kárt okozott. Egyébként igen szükséges volt az eső, és ha ez sem enyhítette volna a hőséget, alig lehetett volna már elviselni. Újból ismétlődött ez az égi áldás, a hó utolsó éjszakáján. Szintén nagy égzengés és villámlás közepette kellemes és langyos zápor üdítette fel a lankadt növényzetet, és mérsékelte a nagy hőséget a kissé hűvösebb szelekkel. Augusztusban folytatódott a meleg, de időnként, főképp éjente eső is hullott. Nem csoda, ha már a hónap elején találtunk érett szőlőfürtöket. Szeptember elsején, Szent Egyed napján is csodálatosan szép, derült időjárás volt. Ilyen maradt az időjárás jellege végig. Kivételek csak szept. 17 18-a voltak. Ez a két nap hűvös, szeles és esős volt. Októberben is kedves, derült maradt az idő. Száraz, nyárias meleg napok következtek. Kivétel 6—7—8-a volt. Ezeken a napokon esőt kaptunk. Ez évben igen finom borunk termett. November elsején deres lett a táj, de utána ismét visszatért az évszakhoz képest enyhe, langyos idő. 14 —15-én esett, 24-én havazott, de csakhamar elolvadt, mert visszatért a derűs, langyos jellegű időjárás. December már borultabb volt, 17-18—19-e esős napok, Dec. 20-án komolyabb fagy rontott ránk, de két nap múlva újra enyhébb, csapadékosabb napok következtek. A szelesebb napok elmúltával enyhe karácsony köszöntött ránk. Itt-ott kivirágoztak a körtefák, és kifeslettek a bodzahajtások. (Loew- Sydenham, 318.) 1707. január 25. NAGYSZEBEN. Az égből nagy csattanás történt, mintha egy stukából [ — ágyú] lőttek volna. (5. h. Bielz 57., Trauschenfels, 371.) január 28. NAGYSZEBEN. Nagy szél [és zivatar] volt amikor SELLEMBERG-ben Felten G. házának tetőzetébe a villám becsapott, s egy asszonyt és két gyermeket megölt. (Trauschenfels— Irthell, 371.)
