Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
34 1704— 1705 — SOPRON. Ebben az évben fölötte aszályos nyarunk volt, hogy az egész gabona a földeken majdnem teljességgel kényszerérett lett, s learatásuk után 5 kazal alig adott egy véka szemet. (Csányi, 205.) — SOPRON. Ez év januárja végig fagyos, havas volt. Viszont a február szokatlanul mérsékelt hőmérsékletű: többnyire derült, néha esővel majd hóval. Március erős fagyokkal kezdődött, amelyeket a nap növekvő ereje mérsékelt. 5-én bőségesen havazott, a hó azonban 6-ára elolvadt. 7-ére hirtelenében újabb havazás, 8-ára kiderült, kitisztult egészen, s ragyogó napfényben gyönyörű időjárás köszöntött ránk, amely száritó, szelidebb szelek révén a tavaszi napéjegyenlőségig tartott, majd április hóban is hasonlóképpen folytatódott. Sőt, amikor változékony természetű szokott lenni az időjárás áprilisban, ez évben kellemes, derült, száraz majdnem esőtlen maradt. Vége felé már közel nyárias jellegű volt. Április 27-én villámlás és dörgés közepette esett az eső. De a felhők mögül csakhamar kisütött a nap, úgyhogy a fák a szokottnál korábban kilombosodtak és virágba borultak. Május 3-a esőzéssel kezdődött. Fagyos-deres május 8-a köszöntött reánk és, nagyon nagy kárt okozott a szől- lőkben. E hónap a következőkben egyébként enyhe, száraz és szeles időjárású volt. A június feltűnően derült, igen száraz, egészen eső nélkül, de szelekkel elegyes napokkal telt el. Július hó igen napsütéses meleg volt, de a hőség néha heves villámlásos és mennydörgéses zivatarokkal járt együtt, sőt előfordult, hogy tyúktojás nagyságú jég esett, szerencsére esővel elegyest, és így a szőlőkben aránylag kisebb kárt okozott, annál is inkább, mert a jégeső pásztásan vonult. Augusztusban alábbhagyott a hőség, de azért 6-án borzasztó égiháború tört ki, újból jégesővel. Ez alkalommal legjobb szőleinkben több tőke szőlőfürtjeivel együtt elpusztult. Jó is, hogy utána csökkent a nyár forrósága, amely közbe-közbe szinte már elviselhetetlenné vált. A légkör is kiszáradt, eső sem hulldtt, amely a nap hevét mérsékelhette volna. Sőt, mi több ez tovább tartott szeptemberben is, mintha a nyár tovább folytatódna az őszben. Szeptember 25-én estefelé villámlás és mennydörgés, bőséges eső. A jégveréstől mentes maradt szőlőkben kiváló borra van kilátás. Még jobb termésű bort nyertünk volna, ha a nyugtalankodó magyaroktól való félelem miatt nem sietünk a szürettel és a száraz, napos őszben tovább hagyjuk a fürtöket a tőkéken. Hisz jóformán csak egyszer esett. November végén és december elején havazott, de nem sok, majd mérsékelt fagy állott be. (Loew-Sy- denham, 305.) 1705. február 3. MAGYARÓVÁR. A Duna zajlott. (Ritter, 476.) március 10. NAGYSZEBEN. A nagydisznódi kapu felett (a város DNy-i részén) az égen 3 nap volt látható. (Trauschenfels-Irthell, 366., Bielz 10.) május 8—9. GYULA. ,,10-én Ecsedből Debrecen felé megy, s reméli, hogy a hadakkal egynéhány nap múlva megindulhat, ... — hacsak az essók mid való viz áradása meg nem gátol.” Ebbéli aggodalma nem volt alaptalan; mert az idő esősre változott, s ilyenkor a szigetes fekvésű GYULA és ARAD valamint a mocsárkörnyékezte JENŐ (Boros Jenő, Arad m.) alig voltak megközelíthetők a KÖRÖS és a MAROS árjai miatt. (Thaly, A szent-andrási 12.) július 4. SOPRON. Július 4-én, Ulrich napján du. 3 és 6 óra között nehéz zivatar vonult fel, amely oly nagy jéggel járt, hogy szőlőhegyvidékünket és a város
