Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1705 35 környékét teljesen elverte ... A város feletti községekben úm. Rohrbach, Ágfalva és még több más helyen 12 kr. nagyságú [átmérőjű] jégszemek hullottak. Nagymartomban egy diófa alá menekült 7 embert agyonsujtott a villám. (Csányi, 213.) július. DUNA. Ausztriában ismételten árvizek; télen a hirtelen hóolvadások, nyáron a gyakori felhőszakadások következtében. [Hazánkban is gyakori áradások.] (Weikinn., IV. 21.) július 25. NAGYSZEBEN. Igen nagy áradás volt, amely az összes hidakat elvitte, miután tavasz óta majdnem mindennap esett. (5h. Bielz 57.) augusztus 6. SOPRON. Krisztus megdicsőülése ünnepén du. 2 és 3 óra között oly súlyos jégzivatar keletkezett, amely a kövérek és a hegyek alatti tó környékén levő szőlőket mind elverte. (Csányi, 217.) augusztus 19. SOPRON. Du. J/4 5-kor nagy viharos szél és eső mellett rendkívüli jégzivatar volt, amely egy félóránál tovább tartott, és így a város körüli szőlőket, de még a Balf körülieket is teljességgel elpusztította. Nemcsak a szőlőt verte le, hanem a tőkéket is megrontotta. [Részletek a pusztításról.] (Eauth, 35/a.) szeptember 28. KASSA. (?) „Álom és esős idő.” (Gr. Károlyi7. 146.) október 26. BÁNFFYHUNYAD. ,,. . . dögi olyan vagyon, több felénél már megholt az gyalogjárónak [katona].” (Gencsy Zsigmond kuruc ezredes kapitány írta feleségének, T. T. 1904; 44.) december 23. SEGESVÁR, ,,20-a Dec. Országgyűlése hirdettetik Segesvárra, az hová is engem követül expediái Hangyaros János urammal a város [Kolozsvár] 23-a indulunk ki a városból estve nagy eső szakadván reánk, félelmes is lévén az út.” (Briccius, 101.) 1705. TOLCSVA. „Szememen szedett aszú szőlő H. 7 [hordó] abból csináltunk szöllő Bort. Ált. [általag] 30 kire ment Bényei Bor Hordó 12]4, mert Tolcsván Várhegyi és Olaszi szőlőket az Jégh igen ell vervén Savanyú Bor volt.” (Karsa, Szirmay naplója. V. 1900; 240.)- NAGYSZEBEN. Ebben az évben városunk körül rossz aratás volt, igen sok falut felégettek, s az embereknek távozniok kellett, nyáj módjára elkergették [az ellenséges katonák = kurucok]. A város körül 4 mérföldnyire minden pusztasággá változott. . . Egy tyúktojás ára 4, egy pint boré 32, egy negyed véka zabé 48 dénár volt. (Trauschenfels— Irthell 369.) DEBRECEN. Lágy, egyszersmind bő esztendő, égi háborúkkal. (D. M. K. 1831.) — NAGYKÖRÖS. ,,. . . az ollyan földben valamit beléje hintett vagy is vetett, az ezer annyit termett, boruk, árpájuk és más féle gabonájuk elegendő volt. Szénát eleget gyiijthettek. Télen Karácson tájban is szép zöld fűben, sarjúban járhattak marháik. . . .” (Bállá, 78.) SOPRON. Silány bor termett, mert a legtöbb szőlőt a jég megrontotta, és a megmaradt szőlőt pedig növekedésében hátráltatta. A bor akóját 4—5 és 6 tallérért adták. (Fauth, 37/a.)- SOPRON. Minél kegyesebb volt az előző év időjárása, annál ridegebbnek tűnt az idei év beköszöntője. Január azzal kezdődött, hogy jégpáncélt vont a fo- lyókra valamint az állóvizekre, és ez megszakítás nélkül igy tartott egész hó7 Károlyi naplója alig emlékezik meg az időjárásról és sokszor tartózkodási helyét sem lehet megállapítani. 3*
