Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1704

január 20. SOPRON. . . nagy hóban és zivatarban ide megérkeztek.” (I. h. 449.)

február 16. TRENCSÉN. „E rős szél miatt a nagyobb robbantások szüneteltek, a kisebbeket a várból folytatták, így 17-, 18- és 19-én is. Az erősen havas és szeles idő miatt a robbantások szüneteltek.” (Thaly, Trencsénvári napló 3.) február 18. SOPRON. A várost febr. 18-án távolról [a kurucok] ostromzárral vették körül, de a rájuktörő kedvezőtlen időjárás: havazás és viharos szelek miatt kénytelenek voltak két napra rá azt feloldani; majd minden oldalról bezárva tartottak minket, úgyhogy senki sem mert kimenni.

A császári csapatokat legfőképpen a fagyok és a tábori munkák, a szomorú éhezés és vizivás gyöngítették el; erre azután mivel éppen városunk védelmére voltak rendelve, bőségesen juttattak nekik jó falatokat és bort. (Loew-Syden- ham, 302.)

február 24—25. EPERJES. Az erdőből fát szállíthattunk, jó szánut volt. (Chron. Eperj. H. F.).

március 20. EPERJES. ,,. . . zord időjárás, hó, eső és erős szél.” (Uo.) április 10. TRENCSÉN. „esőt adott az Ur!” (Thaly, Trencsénvári 7.) április 11. TRENCSÉN. „megszűnt az eső.” (Uo.)

május 5. SOPRON. Május 5-én oly erős fagy lépett fel, amely a legtöbb aljszőlőt lefagyasztotta és leperzselte részben a talaj közelében, részben fele magasságban. (Csányi, 200.)

május 10. TRENCSÉN. „A vármegye megkezdi a hid helyreállítását, melyet a hatalmas árvíz és a jég tönkre tett.” (Thaly, Trencsén, 70.) május 24. SOPRON. Május 24-én délben 12 és 1 óra között nehéz jégzivatar vonult fel, amely a balfiak vetéseit leverte úgyszintén a kopháziaknak az erdő felé eső gabonáját elverte. Egyidejűleg a cenkiek gabonáját is a földbe verte, mert dió nagyságnyi jég esett. . . . (Csányi, 201.) június 22. TRENCSÉN. „Amely napon gazdag és szükséges esővel Istenünk megáldott minket.” (Thaly, Trencsén, 13.)

július 4. SOPRON. Hasonló jégesőnk volt július 4-én mint máj. 24-én. (Fauth, 31/a.) július 8. (NAGYBÁNYA?) Oly meleg, hogy a hőség miatt emberek s barmok fulladtak meg. (Péterffy, XII. 1908; 207.)

augusztus 0. SOPRON. Augusztus 6-án d. u. 3 és 4 óra között ismét félelmetes jégeső volt égdörgéssel, annyira, hogy a földet diónagyságú jégszemek borították, amelyek a tartós eső ellenére 3—4 órán át nem olvadtak el. A tó melletti szőlők teljesen tönkrementek. (Fauth, 31/a.) november EPERJES. Este 8 óra után erős villámlás volt, és utána erősen, de csak egyszer dörgött, 9 órakor nagy jégeső következett. (Chron, Eperj.) november 17. EPERJES. Sebesen [Sebeskellemes, Sáros m.] a kakuk hallatta, hangját, ami teljesen természet- és időszakellenes. (Uo.) december 17. SZOMOLYA. (Borsod m.) „ . . . hóval, esővel ide jókor érkeztem. ...” (Gr. Bercsényi levele II. Rákóczi F.-hez, Századok 1881, 149.)

1704. FIUME. „A villám beütött a Nagyboldogasszony templomba és két klerikust, akik a zivatar alatt harangoztak, agyonsujtott.” (Mg Vm. V. Fiume 102.)

DEBRECEN. Igen száraz, 255 száraz napokkal.6 (I). M. K. 1831)

— SOPRON. Közepes szüret volt, de igen jó és erős bor termett, amelyet meglehetősen jó áron, általában 8 és 9 birodalmi tallérért adtunk el. (Fauth 32/b.)

33

6 Hennio (63). forró nyárról ír, amelyet Sopron megfigyelései is igazolnak.

3 Időjárási