Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

316

1784

22-én is jegesek voltak. Emberemlékezet óta júniusban ily rettenetes időt itt nem láttak. (I. h., júl., 10.)

június 21. MEDGYES. Du. 3-kor félelmetes zivatar, hogy az ég és föld pusztulásától tartottak. Villám sújtotta a nagy templom tornyát, összezúzta az orgonát. . . Ez a zivatar egyéb helyeken is pótolhatatlan károkat okozott. (M. H., júl- 7.)

június 22. MUNKÁCS. A villám a basiliták kolostorának tornyát sújtotta. A zivatar nem volt oly heves, de a szőlőt erős jég verte, s jó szüret nem várható. (P. Z., aug. 4.)

június 24., 25. POZSONY. Az időjárás igen mérsékelt. Nincs nagy hőség, de majdnem minden héten hatalmas zivatarok vannak, amelyek néha kétszer 24 órán át tartanak. A tegnapi igen heves zivatar, amely 24. este keletkezett, éjfél után csendesedett el. (I. h., jún. 26.)

június 28. DÉL-DUNÁNTÚL. SZLAVÓNIA. Este felé sötét felhőkkel, igen nagy villámlások és menydörgésekkel erős jégzivatar vonult fel. A jég oly rettenetes károkat okozott, amilyenre az emberek nem emlékeznek. „Ennek kárt okozó ereje mint egy 3 vagy 4 Mért-föld nyíre terjedvén” FELSŐ- és ALSÓLENDVA, MURASZOMBAT, BELATINC határait úgy elverte, hogy az aratás- és kaszálásra „semmi reménységet nem hagyott.” A bekövetkezett árvizek a már megszántott és trágyázott („kövérittetett”) földeket annyira elmosták, hogy bevetésre alkalmatlanná váltak. Egyébként is — ahol jég nem volt — a kemény tél miatt az aratás és a szüret igen gyengének Ígérkezett. (M. H., júl. 17.)

június 28. IGLÓ275. Rendkívül heves szélvihar és jégzivatar ezen a vidéken pótolhatatlan károkat okozott. Oly tömegű és nagy jég esett, hogy azok a termények nagy részét elpusztították. Még másnap is sok jég feküdt. Igló mellett egyik faluban a lehullott jégszemekből 5-nek súlya 1 font volt. (P. Z., júl. 14.)

június 29. BESZTERCE. Oly rettenetes zivatar volt a város felett, amilyen nem volt egyhamar. Egyik villám az ablakban ülő embert sújtott agyon; KIRÁLYNÉMETI falut is villám gyújtotta fel. A jégzivatarok a szőlőkben komoly kárt okoztak. (P .Z., júl. 21.)

június 29. NAGYSZEBEN.276 ,,. . . olly rettenetes Égi-háború volt, mellyhez hasonlóra nem igen emlékeznek, de efféle történetek ebben az Esztendőben nem láttatnak hazánkban újságnak lenni.” (M. H., júl. 24.)

július 4. RÓZSAHEGY. E napokban nappal egy villámcsapás felgyújtotta az itteni várkastélyt és elhamvasztotta. (P. Z„ júl. 10.)

július 7 előtt. KISKUNHALAS. „A reformátusok 1752-ben épült szép tornya a menykő ütés által annyira megerőtlenedett, hogy júl. 7-én a gombot és kakast ... le kellett vétetni.” (Toóth, Kis-Kun-Halas, 34.)

július 12. VÁSÁROSNAMÉNY. „Azon a napon: . . . Namin (Namény, Beregben) nevezetű Hellysógbenn a száraz-Menykő le esvén, egy Debretzenbe utazni akarónak szekerébe, bé jármazva lévő két Ökrét agyon ütötte; sőt az Ökör hajtónak-is kalapja karimáját tsudálatoson körül kerülvén, a’ rajta lévő pántlikát leégette, onnan a’ bal karján le menvén a’ térdiig, mindenütt fekete jelt hagyott maga után: ki egy néhány órákig ész és majd tsak nem minden érzékenység nélkül lévén, érvágás, és más hasznos orvosságokkal való élése után,

275 Hogy SZEPESSZOMBAT-ot a villám felgyújtotta volna, azt a P. Z.-ban júl. 24-én megcáfolták.

270 Megegyezik a Besztercén volt zivatarral.