Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

harmad nap múlva tsak ugyan előbbeni egésségére helyre állíttatott.” (M. H., aug. 7.)

július 13. SZEGED. Sáskák és jégesők, valamint a hernyók nagy károkat okoztak. A Túza a tavaszi árvíz óta keveset apadt, s nem mindenütt tért vissza medrébe, egyes házak még vízben állanak. (I. h., júl. 28.) július 17. LIPTÓKZENTM IKLÓS. Este 9 órakor borzalmas zivatar heves záporesővel, éjjel 11 óráig tartott. A hegyeken reggel hó feküdt. (P. Z., júl. 28.) július 17. POZSONY. Este 8 9 óra között félórán át nagy szélvihar volt, amely a

házakat „egybe borongatta”, de komoly kár nem történt. (M. H., júl. 24.) július 19., 22. POZSONY. Gyakori az igen zivataros időjárás. A hétfőit egy sokkal rettenetesebb követte csütörtökön. (I. h., júl. 24.) július 21. SZATMÁR. Rendkívül gazdagnak ígérkező gyümölcstermést a jégeső - a nem eléggé érett gyümölcs J/3-át — leverte. (T. h., aug. 14.) július. KUNSÁG. KOMÁROM. „Egynéhány tudósítások adják hírré, hogy a’ Sáskák nem tsak a’ Kunságon HALAS táján nagy pusztítást tesznek, hanem KOMÁROM tájékán is oly rettenetes számmal kezdenek lenni, hogy sok helyeken, a’ zöld mező egészlen el setétűlt miattok. Még tsak ollyan forma nagyságúak mint egygy ptrütsök, nem is emelkedhetnek fellyebb egygy ember magasság- nyinál. A’ N. Vármegye ugyan Parantsolt ki embereket a’kik öldösik, de azt mondják a’ Tzigányok: hogy akármint égetik is őket egy hijjuk sints . . .”277 (M. H„ júl. 23.)

július. MUNKÁCS.278 „Igen száraz és sütős melegekkel járó napjaink valának, nem- régibenn pedig nagyon hideg szelekkel jövő nedvesek”. (M. H„ aug. 21. és P. Z„ aug. 18.)

július. SZATMÁR M. ,,. . . a vetéseknek & hosszas Szamos ár-vize a’ szöllőknek pedig a’ télihideg nagyon ártott.” (M. H„ júl. 14.) július. SZATMÁR. A borzalmas zivatarok rendkívüli károkat okoztak. A jég a szőlőket annyira elverte, hogy egyes tőkéken csak egy-két levél maradt. Az ERDŐIM-HEGY szenvedett legtöbbet. A kánikula napjaiban a gyümölcs a fákon aszalódott, mintha kemencébe tették volna. (P. Z„ szept. 4., és M. H., szept. 1.) július. TEMESVÁR. CSALLÓKÖZ. „A Kukák nem tsak Tömösvár tájékán, és az alsóbb [déli] Vármegyékben, hanem még itt Pozsony Vármegyében is a Tsalló- közben kezdik magokat helylyel helylyel mutogatni . . .” (M. H„ júl. lb.) július. SZEPESSZOMBÄT. A vetemények szokatlanúl szépek, az őszi búza kivételével, amely a téli nedvességtől sokat szenvedett. Közepesnél jobb termés ígérkezik. (P. Z., júl. 31.)

július augusztus. HÖRVÁT-SZLAVON ORSZÁGOK. A hónap elejétől kezdve szörnyű meleg és száraz időjárás. A nép főtápláléka — a törökbúza tövestül kiszáradt és „majd minden kenyér nélkül vágynak, . . .” (M. H„ szept. 11.) augusztus eleje. VÍZAKNA. (Alsó-Fehér m.) Idegen emberekkel kellett a hordást elvégeztetni. (Bogáthy, levele: Halmágyi, 671.) augusztus I 8. KOMÁROM. A hőmérséklet nap nap mellett elérte a 2(5 27 R°-t.

(33 -34 C°); 8-án hirtelen hideg idő lett, még délben is csak 10 11 R° (12

14 C°) volt. Öt napon át nagy szélvész és esőzés, s az asztagokban kárt tett. (M. H„ aug. 25.)

277 Leírja a sáskák szokásait és a védekezést. Megemlékezik a franciaországi Arles város sáskajárásáról.

278 Ennek a hírnek kapcsán a levelező ír az időjárás hejolyásolásárál megváltoztatásáról, esőcsinálásról s említ egy népi babonát a közeli B. faluban (nevét nem írja ki) „a kakasokat okolják az esős idő miatt.” Bő leírás.