Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1784 315 április 2., 3. LŐCSE. Április 2-án egész nap és éjjel eső; 3-án borzalmas vihar- s hófergeteg dúlt. (I. h., ápr. 14.) április 2—7. POZSONY. Hatalmas vihar- és hófergeteggel újabb hideg idő. Két napig tombolt a vihar, az utakat eltemette. A soproni országúton 5 ökör elpusztult hajcsáraikkal. GRINÁDON is egy hajcsár 2 állatával megfagyott. 48 év óta274 nem emlékeznek ebben az időszakban ilyen időjárásra. 6. és 7-én engedett a hideg s tavasziassá vált. A Duna a jég elindultakor néhány lábbal apadt, majd a hóolvadás újabb áradást okozott. (I. h., ápr. 7., 10.) április 12. SZEPESSZOMBAT. Újból nagy eső, hatalmas vihar- és hófergeteg. Hótorlaszok keletkeztek, a hetipiacon alig volt ember, az utak járhatatlanokká váltak, a kereskedelem megbénult. (I. h„ ápr. 14.) április 13. SZEGEI). A Tüza hirtelen megáradt, TÁPÉT és ALGYŐT az ár elöntötte, a kocsik csak kerülővel közlekedhettek. Szegedet még nem öntötte el, csak épp közvetlen a Tisza partján lévő házakat. A Duna alsó folyásánál egynéhány mérföldnyire a földeket elöntötte. A Száva is kiöntött. (M. H., ápr. 28.) április 13. POZSONY. „Nevezetes az ezen Pompa [a koronának Bécsbe való elszállítása] dél előtt való kezdetében fűtös meleg idő lévén, dél utánra bé borula az ég, és azon szempillantásba, midőn a’ kapu alól szinte ki indulna a’ kotsi, egy hathatós menydörgésszerü roppanás leve, a’ melyly talám leg első is vala ez esztendőbe. Ezt pedig sűrű zápor közveté; még a’ városson is . . .” (I. h., ápr. 14.) április 13. POZSONY. „Éppen nagy zivatar vonult át Pozsony felett, midőn a koronaőrök a szent ereklyével útra keltek. Ily zivatarok mint előbb hallottuk a szent korona sorsára Pozsony várában léte alatt ismételve végzetesek voltak. A nép ezt is baljóslatának, az ég szavának s a bekövetkező bajok előjelének tartá; sirás és jajgatás közt vált meg nemzeti kincsétől.” (Ipoly, 63.) április 13. POZSONY. Viharos időjárás tombolt heves záporesővel és zivatarral. (P. Z„ ápr. 21.) április. LIPPA. A legutóbbi jégzajlás által okozott kár 15 000 írtra rúgott, mert mint- egy 50 ember házikóját, s avval együtt élelmiszerkészletüket is elsodorta. (Uo.j április. NAGYSZEBEN. Tartós záporok (12/h. Bielz, 07.) május vége. SZEGED. Nagy sáskajárás, a földeken csak úgy nyüzsögnek. (P. Z., jún. 16.) június 1. LIPTO M. Elsején hegyeinkben rengeteg hó esett, a földek igen szépek, a szénatermés igen bő volt. (I. h., jún. 20.) június 6. PEST, BUDA. A nagy jéggel járt zivatar hatalmas károkat okozott a földeken és a szőlőkben. (I. h., jún. 16.) június 13. SZABOLCS M. Vidékünkön az évszakhoz képest rendkívül hideg és többnyire esős az időjárás. (I. h., jún. 30.) június 17. FÖLDRA. (Beszterce-Naszód m.) A határőrök felmentek a Korincsicsra állatjaikhoz. Nagy zivatar keletkezett s oly hideg, hogy az emberek a hideg ellen nem tudtak védekezni. Még a legtehetősebb és a legéletrevalóbb emberek is cserbenhagyták állatjaikat. Két 13 év körüli gyerek terelte össze és hajtotta haza az állatokat. A hegyekben két legény megfagyott. A zivatar alkalmával jég és hó is oly tömegben hullott, hogy a megindult olvadáskor mintegy jégpáncélon kellett tovább menni, az árnyékos helyek még 274 1 7 3 7. jan. 22-én Erdélyben és Budán is hóvihar volt. Április 7—8-án, valamint 19-ón volt nagy havat Apor Péter feljegyzései is igazolják.
