Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
310 1783 — 1784 — SZARVAS. II. József császár eltiltotta a zivatar elleni harangozást. ,,A rendelet világosan megmagyarázza határozottan eltiltják, s megszüntetik a vihar [helyesen: zivatar] ellen való harangozást. Szarvason már 1746-ban, sok évvel ezelőtt beszüntették azt; igy annál könnyebben volt teljesíthető a legfelsőbb császári és királyi rendelet.” (Tessedik, Szarvas, 67.) 1783/84. tele. SZEGED. ,,. . . Tavai őszszel eme’ városnak tér határait egynéhány mért földnyire meg szállották fellegesen a’ sáskák, ott hagyván tenger tojomá- nyokat. Minden kitelhető szorgalommal azon volt ugyan a’ váras, hogy ki irthatná. Háromszor mentenek ki a’ mezőre mindenkor nagy sereggel; utólszor öt ezeren voltak a’ tojás pusztításon. Sokat tettek ugyan enynyi számmal, de lehetetlen volt még is telylyesen ki törleni. Ettől a’ maradványtól retteg még mind a’ váras, mind pedig az az egész vidék: mint hogy a’ jövő tavasznak lágy melegére ki kelhet; ha tsak a’ kemény hideg meg nem vesztette.” (M. H., 1784. febr. 21.) — TAMÁSI. (Tolna m.) Ez az év félelmetes és rettenetes volt az igen gyakori zivatarok és viharok következtében; de emberéletben nem esett kár. (Anyakönyvi bejegyzés.) — TEMES M. „Olyly bőven termett ez idén a’ ris [rizs] kása, hogy azt lehetetlen csak ott el költeni.” (M. H., 1784. márc. 24.) — VERSEC. Az 1783 esztendő is hozott csapást, a szántóföldek terméseit egy harmadrészben jég verte el. (Millecker B., Versec, I. 189.) 1784.* tél. POZSONY. A csillagászati téli hónapok leghidegebb napjai a Várkastélyban történt feljegyzések szerint: dec. 31-én —20,0°, jan. 5- és 7-én —21,3°, febr. 1-én —12,5° és márc. 3-án —6,3°, a legmagasabb hőmérsékletek: dec. 27-én 2,0°, jan. 19-én 0,0°, febr. 5-én 4,5° és márc. 9-én 7,0 C°. (P. Z. márc. 13) február—március. —7° hideg, reggelre még ]/2°-al erősbödött. A Duna főágát borító jég erősen befagyott és du. már át lehetett rajta menni, sőt 5-én terhet vivő kocsik is átkelhettek, mégpedig ott, ahol a Duna szélessége 354 lépésnyi széles [1 katonalépés 75 cm; ez kb. 265 m]. Január 12-én a folyó jegén átvezető út oldalán több helyen lyukakat vágtak és a jég vastagsága a Duna közepén 21 hüvelyk volt, [kb. 57 cm], 16-áig száraz hideg volt, a következő éjjelen nagy havazás, a hó magassága — szélmentes helyeken — 8 hüvelyknyi volt [22 cm]. 19-én újabb 4 hüvelyknyi hó esett, majd február 7-én az első, még el nem olvadt hóra egy harmadik 4 hüvelyknyi hóréteg került. Február 25-én megindult az olvadás, március 1-én reggel 5 órakor megrepedt a Duna jege, s anélkül, hogy kárt okozott volna megindult. A víz magassága erősen nőtt, de még a vízikaszárnya mellett nem lépett ki medréből, s így nem érte el az 1775 évi február havi szintmagasságot, melynek magasságát a kaszárnya egyik sarkkövén megjelölték; Virág völgyet az ár elöntötte, de számottevő kárt nem okozott. Március első napjaiban betört s mintegy 6 napon át tartott a hideg, a megolvadt hónak a Duna felé való gyors lefolyását megakadályozta. 15-én újabb * GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1. az l. (476. o.); MISKOLC 1. a 6. (526. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.) Függelék alatt.
