Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1784

311

fagy állott be. 18-án este és éjjel lehullott az utolsó téli hó, s magassága elerte a 4 hüvelyket [11 cm], de még aznap elolvadt.

Az erős hideg káros hatásáról, egyelőre csak a következőket tudjuk biztosan:

1. A mélyebben fekvő szőlők nagy fagykárt szenvedtek, a magasabban fekvők azonban jól megmaradtak.

2. Csodálatos, hogy az olvadás megindulta előtt, a fákban lévő nedvesség, annyira megfagyott, hogy a szokásos erdővágás nem vehette kezdetét.

3. A föld március 19-én még nem engedett fel, és sem a kertekben ásni, sem a földeken a tavasziak elé szántani nem lehetett.

4. A hagymásnövények — a tulipán kivételével — megfagytak, még a városban lévő házak melletti kertekben is. (Beytráge270 10— 11.)

január 1. NAGYVÁRAD. „Délyest az időnek igen hideg és rövid volta miatt, prédikáció nem volt . . .” (Keresztesi, Krónika, 44.) január 5., 7. ABRUDBÁNYA. A hideg újból erősbödött, a hőmérő271 231/2°-kal volt a fagypont alatt, ami Erdélyben meteorológiai ritkaság. 7-én a hőmérséklet már csak —12y2° volt. (P. Z., jan. 21.)

január 10. MÁRIARADNA. (Arad m.) A december 21-én fellépett árvíz áldozatainak számát biztosan 200-ra teszik. A Maron már apad. Miután sok a jég s nagy hó fekszik, újabb árvíztől kell tartani. (I. h., jan. 21.) január 16. SELMECBÁNYA. A nagy hideg oly tartós, hogy a vizet már szinte venni kell. (P. Z., jan. 20.)

január 19. PEST-BUDA. A tartós, enyhe nedves időjárás, s a Duna áradása következtében a jég kissé megindult, s így a jégen át már nem lehet közlekedni. (I. h., febr. 24.)

január 20. LIPTÓSZENTMIKLÓS. Tegnap a néhány hete tartó hideg annyira megenyhült, hogy a hó helyett gyakran eső esett. A búza pozsonyi mérője 34 garas, kétszeres 28, a rozs 28, az árpa 24 és a zab 10 garas. (I. h., febr. 4.) január 23. PEST alatt a jég torlódott s bár enyhe az idő, nem indult meg, azonban megrakott szekérrel már nem mernek a Dunán átkelni. (M. H., jan. 28.) január közepe. BUDA. ,,. . . bátor kemény a’ hideg, mind azon által még is . . .

erősen bontják Szent Klára’ Szüzeinek volt Klastromokat.”272 273 (1. h., jan. 17.) január 25. SZATMÁR. Pál fordulásáról egy latin vers magyar fordítása szerint:27:i

„Pál fordulásán ha ki tisztül napja’ folyásán,

Bő azon esztendő, ’s lészen sok java kelendő;

Pál ha kerül széllel, hal az ember hadba veszélylyel;

Hogy ha kerül köddel, döggel vész nyájuk ökröddel;

Essőz, vagy ha havaz, jegyez érnünk drágát időt az.”

„Azt akarom itt tzélomul ki hozni, hogy a’ múlt Pál’ napján szél is futt, hó is esett. . .” (I. h., febr. 18.)

270 A „Beyträge” tanulmány szerzője Felbiger .János Ignác sagani apát, akit II. József helyezett Pozsonyba, s ott is halt meg 1788. máj. 17-én.

271 Ha R° osztási hőmérő volt — ami felette valószínű —, akkor —29,3 C°, ill. 7-én —15,6° volt a hőmérséklet..

272Ez az apácaklastrom a Várban volt. A rend feloszlatása után a kolostort, melyet Hillebrand tervei szerint átépítették az Országház és a Curia céljaira. ..Bontás” alatt a torony lebontását kell érteni, valamint a többi szükséges átalakítást. Seenger Ervin főv. muzeológus szíves közlése.

273 A szöveg az eredeti latin mondást is közli, amelyet a levélíró „. . . furkósan . . . ilyly Magyarba” öltöztetett.