Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1782

297

augusztus. POZSONY M. ,,A múlt nyári szárazság fogta okozni, hogy Po’son- Vmbenn-is Szent-György városa határánn az az iszapos hant-föld, melly Súr-nak neveztetik, és a’ le-folyó patakokból szokott áradni, ez-előtt egy-néhány hetekkel meggyúladott s most-is füstölög.” (I. h., szept. 14.) augusztus. SOPRON, POZSEGA és VAS M. „Az idei nyáron nagy szárazság volt. Ennek következtében sok helyen a tözeges, iszapos hant földek meggyúlladtak. Ezekről számolnak be alábbi — kivonatosan közölt — jelentések: Sopronhoz másfélórányira fekvő BOZZA falu határában lévő réten a föld szüntelenül ég. Az egész vidék turfás föld. Az égő föld mintegy 200 ölnyire van a’ Fertőtől. Az ökörész gyermekek június vége felé vették észre a’ meggyúlladást, mely azóta szüntelenül tart. Hasonlóra nem emlékeznek.” (I. h., aug. 28.) augusztus. SZATMÁRNÉMETI. Igen jó volt az aratás, sok helyen a búza keresztje egy köblöt adott, sőt még többet is. A búzaszem nagy és piros volt. Aug. 22-én 1 köblét a legszebb búzának 7 s 8 Máriásért adták. Nagy szárazság volt [a júniusi] kaszálás óta, sok növény nem fejlődött, azonban dinnye igen sok és CSENGERben oly nagy is termett, hogy egy darab „kevés hijján 20 fontnak (11,2 kg) találtatott.” (I. h., szept. 4.)

augusztus. SZÉKELYFÖLD. Szept. 1- én írott levél szerint augusztusban nagy hőség és szárazság volt. A kisebb vizek malmai leállottak sok helyen, a halak és rákok könnyen kifogattak „mivel göbötzekbe202 szorúlván, könnyen bírtak vélek az emberek”. Szeptember elején megindult az esőzés, hűvös idő. Dinnye bőven termett. (I. h., szept. 18.)

augusztus 18. VAS M. Stájerország felől jött szélvihar és zivatar, nagy zápor elmosta az őszi szántásokat. A jégeső Rosznyák-fa [Pártosfalva] helység határában mindent egészen elvert... (a szegények ZÁLA és SÜMEG vármegyékben szerezték be az életet . . .). A gyümölcsöt tavasszal a hernyók és cserebogarak elpusztították, csak gondos gazdáknál a szilva termett néhol igen bőven. (I. h„ szept. 4.)

augusztus. VERSEC. „A melly sáskák tavaly Versecz tájánn meg-telepedtenek, azoknak tojássaikból az idénn úgy anynyira meg-szaporodtak azon kártékony bogarak, hogy TÖMÖS, KRASSÓ és TORONTÁL Vármegyékből 8 egész hétig naponként 4 ezer embert s közel 300 lovat kellett azoknak ki-pusztitására küldözgetni.” (I. h., aug. 28.)

nyár. MAGYARORSZÁG. „Búza és rozs, a menynyire nálam tudva vagyon, mindenütt az egész országban elég bővön termett. De a zabnak minden-felé nőttön-nő az árra.” (I. h., júl. 27.)

nyár. MAGYARORSZÁG. „Ugyancsak száraz terméketlen nyáron nagy sáskajárás Hont, Torna, Gömör, Ugocsa, Szatmár és Bihar megyékben.”263 (Kadocsa, 92.) szeptember 20. POZSONY. A Buna a tartós szárazság miatt annyira megapadt, hogy itt az érsekujvári Dunaágban nincs víz s nagy darabon szárazon lehet a Csallóközre menni. „A most kezdett fergeteges időtől mindazonáltal várhatjuk majdani meg-áradását.” (M. H., szept. 21.) szeptember. EGER. „1782. Észt. volt az a’ szomorú esztendő, mellyben 7-ber holnapjának elein a kártékony sáskák a’ Város határát elboriták, a’ szőlőket,

biztosra veszi a bizonyos fokú éghajlati eltolódást, hogy a gazdáknak ajánlja, a mezei munka iránt ..új regulákat” alkalmazzanak.

U2,,(löbötz”: a patakmeder fenekén levő vízvájta mélyedés vagy vízmerítő helyül vájt gödröcske. K. J.

263 1 7 8 2-ben Dunántúlon Tolna megyében is megjelentek a sáskák. (N. U„ 1847. aug. 22.)