Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
298 1782 gyümölcsfákat, és mindent a’mi még zöldellett, megemésztettek”. (Gorove, T. Gy„ 232.) szeptember. SOMOGY M. Az ősziek aratása igen jól sikerült, bő termés. A tavasziak és a kerti vetemények a szárazság miatt sokat szenvedtek. Szőlő a tavaszi fagy ellenére jól áll. Szilva, gesztenye, dió bőtermésű, alma és körte kevesebb mint tavaly. Megemlékezik az itteni sáskajárásról is. (M. H., szept. 18.) október 10. POZSONY. Itt megkezdődött a szüret, de sok helyen annyi sem termett az országban, hogy a hegyvámot musttal kifizethették volna, és így készpénzzel fizettek. A rossz bortermést a többszöri tavaszi fagy és a nyári aszály okozták. Malomligetnél a Duna egyik ágán „száraz lábbal lehetett átmenni.” (P. Z., okt. 12.) október. BAJA. Kerti vetemény s káposzta igen kevés termett. (M. H., okt. 12.) október. BUDA. PEST. A szüret sokkal gyengébb volt mint várták. Egyes gazdák nem is szüreteltek, mások a tavalyinak még a tizedét sem kapták. POZSONY. Igen gyenge szüret, van aki csak egyharmadát, ötödét s csak a hatod részét szüretelte a tavalyinak. (M. H., okt. 12.) október. KRASSÓ M. Nagy fáradsággal jár a sáskák teljes kiirtása. Mintegy 50 köböl petét ástak ki s égettek el. (P. Z., dec. 11.) október. MAGYARORSZÁG. Miután az ősz is inkább száraz volt, a folyóvizek megapadtak. E miatt a só szállítása a Tiszán és a Maroson igen megakadt és a Dunán is felette lassú a hajózás. (M. H., okt. 31.) október. MONOK. MISKOLC, (nov. 3.) MONOKon egy ember egész szőlőtermését 6 krajcáron eladta. DIÓSGYŐR-ben oly kicsiny volt a szőlőtermés, hogy egy négy tagú család, kimenve, megette az egészet. Az idén kevés és gyenge bor termett, sok volt a rothadt szőlő. HEGYALJÁn valamivel jobb volt a szüret, aszú szemek nem voltak. MISKOLCon a múlt évi közönséges bort 4 aranyon, az aszú borokat pedig 4y2 aranyon adták, de egy tételben kellett átvenni. E vidéken sok a fiatal sáska. Oömör hegyein s a Hegyalján is már hó fekszik; a Kárpátokon már régen van hó. (I. h., nov. 20.) október. NAGYSZEBEN. Erdélyben gazdag aratás és kiadós szüret volt. (P. Z., nov. 2.) október. SOPRON. A sáska itt is pusztított. (Michel, 372.) október. SZEPESSÉG. A nagy takarmányhiány miatt, egyesek a jó tehenet 4 forinton adnák el, s nem találnak vevőre; ezért levágták s kimérik, néhol egy krajcárért adják a hús fontját. HEGYALJA. Gyenge szüret264 ígérkezik, aszú szőlőt alig találni. (M. H., okt. 30.) november 2. BRASSÓ. A Barcaságban s kivált Brassóban, s általában Székelyföldön igen erős zivatar volt. (I. h., nov. 30.) november 2. SZATMÁR M. Öktóber vége óta gyakori kiadós eső. 2-án délben 12-kor nagy zivatar tört ki. „Dél után pedig szörnyű fernyeteg265 hullott, amelyet a nyárhoz szokott természet nehezen szenvedett [megviselte]...” A szüret reménységen feletti volt. „Öreg tsebri (100 ittzéből áll) 5 R. Forinton kél”. Kelet felé semmi szüret nem volt. Egy köböl búza ára 7—8 Máriás. (M. H., nov. 20.) november 6. BUDA. Kevés, de jó bor termett, csak a közönséges borok ára emelkedett. (P. Z., nov. 13.) 264 Tokajhegyalja szüretéről más hírt nem hoztak a korabeli lapok; bizonnyal azért, mert országszerte kevés bor termett. 263 ,,fernyeteg” azaz fergeteges idő. November kezdetén már hófergeteg lehetett. Nyitra m.-ben idézi Kelecsúnyi J. — K. J.
