Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
296 1782 A mezőt, melyen hált, mintha megégették volna, olylyá tette. 4 szárnyai, 6 lába, kettő fűrész forma, mint a lónak olyan feje, két szarva, nagy szája, barát kámzsája stb. vagyon. Midőn közel jött a harangokat félre verték, bottal, puskával, haranggal és minden eszközökkel kergették, égették, de mint isten tábora, mindenezekre keveset hajt. Ennek sok része a debreczeni határon tojt meg és telelt stb.” (Keresztesi, Krónika, 28.) augusztus 26. NAGYVÁRAD. A szárazság már két hónapja tart. ,,Az ég minden nap tiszta, soha leg-kisebb felhőt sem mutat; nappal elszenvedhetetlen hévség éjtszaka pedig mindenkor hideg vagyon. (. . . a Muszka nyavalya260 is elhatalmasodott . . .) ”(I. h., szept. 7.) augusztus vége. ERDÉLY. Igen jó aratás és szénatermés volt. Kedvező betakarítási idő. A búza és a rozs jól eresztenek és olcsók. BRASSÓban a rozs köble 22, a búzáé 40 garas. A kukorica is olcsó lesz. A zab elég jó termésű volt. (I. h., szept. 4.) augusztus. BEREKBÖSZÖRMÉNY. Art [ott ] a sáska ebben az esztendőben a búzának; köble 1 R. frt; árpa 30, zab 24 kr. (Nagy János.) augusztus. BIHAR és UGOCSA M. Sáskajárás okozta károk. (Tt. IX. 1836 : 175.) augusztus. DEBRECEN, SZABOLCS és HEVES M. A sáskák pusztítanak. (M. H., aug. 24.) augusztus. KRASSÓ-SZÖRÉNY M. Oly tömegben vonultak fel a sáskák, hogy 3 teljes órán át még a nap sugarait is elfogták. [Részletes leírás a sáskák vonulásáról] (I. h., aug. 31.) augusztus. MAGYARORSZÁG számos vidékén volt púsztító sáskajárás. Részletes leírások, ill. tudósítások jelentek meg a következő helyekről: SZALONBA, IVÁND, SZENTMIK LÖS, NAGYVÁRAD, DIÓSZEG, DEBRECEN. Továbbá SZABOLCS, BÁCS, SZERÉM, KRASSÓ-SZÖRÉNY, SÁROS, VAS, BORSOD megyékben nagy károkat okozott. (I. h., szept. 7.) augusztus. „MARCZAL mellékéről, névszerint Kemenes-aljárói oct. 1-sőjén. Az idén uralkodó rettenetes szárazság egyik tüneménye nálunk a berkek, hanok, nádasok és folyami mocsáraljak meg-gyúladása s égése. Névszerint ezt megjegyezhetni a Marczalról . . . Kiszáradván az idén cselédek, vagy gazdák által jó célból felgyujtattak . . . Füstje mértföldekre terjedt el és a nagy füst a falvakban is elrontotta a levegőt és alig tudnak védekezni. Szóval, olthatatlan mérges nagy tűz ez, mellynek gyökeres kioltását nem egy jó esőtől, hanem egyedül a Marczal árvizeinek megérkezésétől remélhetni.” (H. K.T., 1834. okt. 15.) augusztus. NAGY-ALFÖLD. Az augusztusi szárazság még szeptemberben is tart. Minden kiszáradt. Csanád megyében a marha már szénára szorul. Ennek csak egy előnye volt, hogy a sáskák, miután nem volt mit enniök, erdősebb helyekre vonultak. (M. H., szept. 18.) augusztus. POZSONY. „Közönséges tapasztalás az, nem tsak Magyar országbann, hanem a’ felsőbb tartom ányokbann-is hogy nehány esztendőktől fogva, a meleg idő tavaszszal későbben kezdődik, s őszszel későbben végződik, a nyár vége felé pedig sokkal forróbb mint régente. Valljon nem kellene-é ehhez képest a gazdáknak a mezei munka eránt magoknak uj regulákat szabniok ?’(261 (I. h., aug. 28.) 260 Csapom István 1890-ben a ,,muszka nátha” kifejezést ajánlotta az influenza nevéül. (Akad. Ért. 149.) K. J. 261 Minden szélsőséges időjárással bíró nyár — vagy más évszak — után felvetődik egyesekben a gondolat, hogy az évszakok megszokott időjárásában változás, nagy eltolódás történt. A „Magyar Hírmondó” ismeretlen pozsonyi levelezője azonban már oly
