Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1782

295

június 5. GÖMÖR M. A hosszas tavaszi esőzések miatt az utak „le-irhatatlan” rosszá váltak. A búza, igen kevés lett és megdrágult; ha az esőzés meg nem szűnt volna a „szegény nép még aratásig talám éhen-halásra juttatott volna.” (I. h., jún. 19.)

június 2G—28. NAGYPALUGYA. (Liptó m.) Ezen s a következő 2 napon az égből manna hullott, amely az erdő fáin megmaradt s a benszülöttek szorgalmasan gyűjtötték. Sávúikról (Szepesség) hasonlót jelentettek. (P. Z., júl. 27.)

június vége. SZABOLCS M. Tartós szárazság, melytől féltik a búzát. KOMÁROM M. Ugyancsak nagy szárazság. (M. H., júl. (i.)

július 14. SÁROS M. Az itteni szegény nép már jó ideje korpakenyérrel él.259 (T. h., júl. 31.)

július 15. VERSEC. ,,. . . roppant sáskaseregek pusztították Versec vidékét. Meglepték a német község kukoricza földjeit, s annyira fölemésztették a rajtuk volt növényeket, hogy elvonulásukkor sem levelet sem szárat, nem hagytak vala hátra.” (Milleker, Versec, I. 189.)

július 17. HRADISKA. (Sáros m.) A jégeső a vetést elverte. A paraszt pénz- és kenyérínsége oly nagy, hogy a kiutalt korpából sütnek kenyeret. A korpához megszárított s megőrölt gyökerek lisztjét keverik. A Tarca (Torissa) áradása egyes búzaföldeket és árpaföldet teljesen elhordott. (P. Z., júl. 31.)

július. CSEYGER. (Szatmár m.) Egy búzával megrakott szekér a nagy hőségben, mert vasalatlan voltak a tengelyek az állandó dörzsöléstől majdnem meggyulladt, de eloltották. Múlt évben a közeli ÓVÁRIBAN egy szénás szekér e miatt tüzet fogott s elégett. (M. H., szept. 7.)

július vége. POZSONY. Nagy hőség, ha nem is akkora mint tavaly. Árnyékos, hűvös helyen a múlt héten a hőmérséklet nap mint nap 27 R° (33,8 C°). (I. h., júl. 31.)

július. „TÓTORSZÁGBÓL (Szlavónia) hirűl jött, hogy Pozsega vmbenn Eminovetz nevű falu határánn a’ föld ismét meg-gyúlt, s jó darab időtől fogva szüntelen gőzölög.” (Részletesen I. h., júl. 9.)

augusztus 7. POZSONY. BÉCS. A nagy szárazság miatt országszerte panaszkodnak. Bács megyében pusztul a káposzta. A hónap elején Pozsony és Bécs tájékán szép esők voltak. (I. h., aug. 7., 28.)

augusztus 11. BÁRTFA. „. . . a vándorsáskák teljesen ellepték a vidéket s mindent elpusztítottak.” (Myskovszky, 129.)

augusztus 17. BÉKÉS M. A tavasz vége és a nyár felette meleg és száraz volt. A hőmérséklet néhányszor 31 R° volt (38,8 C°). „Ottan-ottan igen háborús szelek [viharos] fútanak”, így 17-én a fákat tövestől kiszaggatta, szénakazlak, búza keresztek messzire szét hányattak. A Tiszántúl a vihar ereje még nagyobb volt. „A vihar néhány mérföldnyi szélességben Árva megyétől az ország közepe részén le Bánátig kegyetlenkedett, Árvában a felsőjárásban délyest G órakor, nálunk és 9-kor Békésben leginkább tapasztaltatott”. (M. H., szept. 14.)

augusztus 23—25. DEBRECEN. Nagy sáskasereg vonult el, amely a Bánságból jött, SZALONTA, NAGYVÁRAD és DIÓSZEG felől az APÁFÁJA erdő felé vonult (Balogh —Auer, Ij. 1952 : 118.)

augusztus 23—27. NAGYVÁRAD. DEBRECEN. „Nagy sáska járás volt aratás után d. 23. és d. 27. aug. Két Ízben jött Debreczen felé, Várad felé oly szörnyű sokasággal, hogy a nap világát elvette, mint a felhő. Annak repülése és evésének harsogása irtóztató volt. A mely fiatal fákra reá szállott, földig nyomta.

259 Ezen a vidéken rendszerint augusztus közepe táján aratnak.