Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1782

293

A méhek is szenvednek a hidegtől. . . (M. H., jún. 5.) április 8., 9. DEBRECEN. Délben erős zivatar, igen lágy szemű jéggel, és esővel, 9-én sűrű havazás. Este hideg K-i szél. Sok bárány elpusztult, a megmaradottak „igen gyengék, aprók, hitványak”, felét adták hat garasért. (I. h., ápr. 17.) április. TOKAJ. Árvizek okozta ínség, a vizek annyira ellepték a mezőket, hogy nem lehet a marhát hová hajtani. Széna, szalma elfogyott. (M. H., ápr. 17.) április 9., 10., 11. SZILÁGYSÁG. A tavaszi nagy zivatar (ápr. 8.) után erős havazás, s három napig fekve maradt a hó. Szénahiány miatt juhok és kis bárányok pusztultak el. (1. h., ápr. 8.)

április. POZSONY. Az eddigi tavasz hxlvös, esős ... (I. h., ápr. 17.) május 1. POZSONY. Olyan hideg volt eddig a tavasz is, aminőt „nem igen érték a mostani nyombeli emberek.”

SOPRON. „Ezen a napon éjjel egy hüvelyknyit fagyott. Ausztriában ]/2 lábnyi a hó . . (I. h„ máj. 4.)

május 1. M AGYÁRORSZÁG ON országszerte pusztított a májusi fagy. TEMESVÁR, SZATMÁR, SZERENCS, SÁTORALJAÚJHELY is jelentette. MISKOLCON ápr. 30-án havazott, majd jégeső is volt. (1. h„ máj. 15.) május L, 2. SZATMÁR. Elsején „egy kés foknyira fagyott a kút mellett lévő vállúban a viz.” 2-án egy ujjnyira fagyott a víz, és oly erős dér volt a földön, „hogy Sz. Pál nap [jan. 25.]-is bé-illett volna.” A szilvafákat virágjukban érte a fagy. A gólyák is később érkeztek, s a fergeteges időben eledel hiányában meg is fogyatkoztak. . . . Port mintáink, . . . voltak olly szánakozó gazda aszszonyok, a kik meg-szánván veszőfélven való léteket korpát vittek-fel keverve el-alélt golyájoknak.” (I. h„ máj. 15.)

május 2. DEBRECEN. ,,. . . a dér a szölőskertekben a szépen kifakadt fürtöket teljességgel leégette.” (Balogh — Auer. Ij. 1952 : 118.) május 5. SZERÉM M. Nagy forgóízéi „kegyetlenkedett”, sok helyein lehordta a háztetőket, sőt néhol épületek is leomlottak és „a malmok közül pedig egygy, kettő alig maradott épen.” (M. H., jún. 5.) május 15. BU DA. Nagy és sok kárt tevő jégeső volt. (1. h„ máj. 29.) május 15. HOSSZÚMEZÖ. (Trencsénm.) „Hosszú-mező nevű hegyenna hónap 15dik napjánn déljesti 3 óra tájbann, szörnyű égi háború támadásakor nagy felhő- szakadás volt, melly-is ugyan Hosszúmező nevű falunak 53 házait emberestől, marhástól s eszközöstül, elmosta és a VÁG vízibe hordotta. Hat vizbe hóit embereket már ki-fogtanak. A többit vagy a viz vitte-el, vagy az egy-másra omlott halmok el-temettek. Mert az hegyekbenn-is tett ez a felhő-szakadás némelly változást; némellyeknek le-omlott tetejekkel egyebeket domborítván.” (I. h„ jún. 1. )

május 15. MISKOLC. Ugyanakkor mint Hosszúmezőn, Miskolc vidékén is nagy zivatar, majd „szörnyű zápor eső esvén, hirtelen oily viz özönt okozott, hogy az emberek menekültek s csak a vagyonuk pusztulását nézhették. A szőlőkben okozott kárt ebben az évben nem lehet helyre hozni.” (I. h., jún. 1.) május 20. LŐCSE. A nagy hideg szél és felhőszakadás miatt a hegyekben vagy 500 juh amelyek már meg voltak nyírva részben megfagyott, részben a vizbe fúlt. (I. h., jún. 1.)

május 24. SZEPESVÁRALJA. „. . . Most nagy zápor, mennydörgés után az Almái és Kohbach [Tarpatak] vize, melly Váraljánn keresztül foly, úgy anynyira meg-árad vala, hogy 50 mellyékes házakat, nem tsak fából épittetteket pedig, ha nem kőből rakottakat is, 7 láb-nyomnyi magasságra ki-öntvén, el-mosa s magával el-vive. Déljesti (S óra tájbann az erős kő-hid-is nem anynyira a víznek