Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
30 1702-1703 február. Az egész hónapban — néhány erősen szeles nap kivételével — hasonló volt az időjárás; sem fagy, sem hó nem volt: olyan derült és száraz volt a levegő, hogy azt lehetett hinni, már küszöbön a nyár; este és reggel éreztek ugyan néha hűvös szellőt, de napkelte után rögtön megenyhült az idő, s így már február közepén kinyílt az ibolya és a viaszvirág (Ceresorum acidorum). március. Ez a hónap száraz volt, de néha enyhe széllel langyos termékenyítő eső hullott. április. Nagyobb részt derült, a hónap végén azonban szeles, fagyos volt. május. Ugyan a fagyok mérséklődtek, az időjárás azonban — kiváltképpen a gyakori hideg szelek miatt — szeszélyes volt; majd meleg, majd viharos, esős végül pedig ismét szeles, hideg: érthető tehát, hogy a szőlő késve és egyenlőtlenül kezdett rügyezni. (Loew—Sydenham, 297.) július—augusztus. Egyenletesen meleg volt ugyanúgy az augusztus is, eltekintve a záporesőktől és a kiváltképpen éjjel kitörő szörnyű villámlásokkal és dörgésekkel járó zivataroktól. Ezek augusztusban gyakoriak voltak; szokatlan erejű jégverésekben is volt részünk: különösen aug. 12-, 13- és 18-án, amelyek legjobb szőlőinket csaknem teljesen elpusztították. Az időszak minden gyümölcse silány, vizenyős és rothadásra hajlamos volt. szeptember. Első két napja derült kellemes idővel köszöntött be; 3-áról 4-ére virradóra ijesztő villámlásos és menydörgéses zivatar rontotta el az időt. A következő napok részben derültek, részben borultak és esősek voltak. Néhányszor — főkép éjjel — fagyot is észleltünk. Máté ev. napja (szept. 21.) körül két ízben dér is volt, de kárt nem okozott, október. A hó közepe táján kb. nyolc borús, ködös napfénynélküli napot jegyeztünk3 fel. Végre 20-a felé szél támadt, ami a felhőzetet felszakította; az időjárás megváltozott és az őszben tartós nyárias idő alakult ki. Ugyanettől a naptól november. 6-áig derült idő volt; reggelenként hideg széllel, 7-én esett, 8-án pedig erősen havazott: ezt csaknem nyolc napig tartó szörnyű fagy követte, ami a szőlőkben a még le nem szedett kevés termést kővé változtatta. November közepén enyhébb szél kezdett fújni, az idő melegebbé vált, a hó elolvadt és a megfagyott szőlőfürtök felengedtek. (I. m. 298.) 1703. február 28. GYULAFEHÉRVÁR. „De még annak előtte ugyan FEHÉRVÁROTT létünkben die 28 Febr. 8- és 9 órák között rettenetes villámlások, menydörgések, és esők voltának, holott azon időben a rendes természet régulája ellen szokot olyan tempestás lenni.” (Cserei, M. T. A. kézirat, 588.) május 17.4 POZSONY. Villám sújtotta a pozsonyi tornyot, amelyben a Szent Koronát őrzik. (Kaprinai: LXXIX. Závodszky.) s a vár részben elégvén a koronát újra Bécsbe vitték. (Ipolyi, 62.) június 3. POZSONY. A szent korona tornyát Pozsonyban jún. 3-án Szentháromság ünnepén a villám felgyújtotta. (Bonfini—Kolinovics) 3 Ebből az tűnik ki, hogy Loew orvos 1701 óta rendszeres időjárási megfigyeléseket végzett s azokat feljegyezte, s ezekről orvosi értekezéseiben csak rövid kivonatát adta észleléseinek, amelyek bizonyára elvesztek. 4 Jún. 3-a helyes !
