Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1781 283 július 9. ROZSNYÓ. 1 fiz nap óta a legborzalmasabb jégzivatarok váltakoznak. 9-én a tyúktojás nagyságú jég sok juhot vert agyon, a szénát pedig elhordta a víz. KLENÓC (Hont m.) villámcsapás okozta tűzvész következtében 7 ház égett le. NAGYSZUHA (Gömör-Kis-Hont m.) leégett a falú és egy gabonapajta. JÁNOSI, LUDÁNY (Gömör m.) és SZAKOL (Nógrád m.) a villám több házat gyújtott. (I. h., aug. 4.) július 10. PÉCS. Hosszantartó esőzések után nagy hőség lépett fel, amely megfelel a középsőolaszországinak. Néhány napon át a hőmérő 31 — 32 R°-t mutatott [38,7—40 C°], ami meghaladta a pozsonyi hőséget. A szőlőfürt gazdagsága hihetetlen, a mezőgazdasági termények azonban kiégnek. (I. h., júl. 25., 28.) július 11. EPERJES. Gyakori felhőszakadás, kedvezőtlen időjárás. Makorica uradalomban az Ondava árja 16 falut elöntött. (I. h., júl. 28.) július 15. SOPRON és környékén de. 10 órától esti 8 óráig mintegy két mérföld- nyire igen sötét felhők borították az eget, „mellyek olly iszonyú dörgésekkel és menynyütésekkel oszlának széllyel, hogy az ablakok és ajtók is remegnek vala.” A zivatar főképp Nagymartont érte, ahol du. 3 óra körül egyszerre három helyen csapott le a villám. Az egyik a templom tornyát érte, ahol 4 legény szörnyet halt, és hármat „holt elevenen vittek-le onnan”, egyik rövidesen meg is halt. „Ama négy közül, a ki nyombann agyonn üttetett, három a torony ablakában ül vala, a más ablakkal által ellenbe, a mellyen a villám bé-szál- lott, s ezt mind a hármat a földre ki-lökkentette. A többit benn egy-más felett fekve találták. A meg-ölettetteknek testeiken elől külömb-külömbféle barna héllyegek láttattak, és ingeik pedig öszve rongyollottak valának.” (M. H., júl. 25.) július 15. BALF. A Nagymartonban volt égi háborúkor, a balfi kápolnát is villám érte, „villám (mivel nem kő, azért menynykőnek nevezni nem szeretem) a boltozatban és a székekben tett károkat.” (I. h., aug. 1.) július 15. GOMBA. (Pest m.) Hirtelen támadt hőség megszorította a búza szemét, sok kalászban igen kevés a szem. Tavaszi igen kevés, a nagy meleg és szárazság miatt. (I. h., júl. 28.) július 15. MAGYARORSZÁG délvidéke. „A közelebb múlt hónapban (Szt-Jakab hava) 15-dik napjánn, temérdek nagy sereg sáska telepedett meg ORAVICZA határánn. Ottan két seregre oszolván: egygyike Tömös-Vármegyébe [Temes} szállott, másika pedig először Lugos határát, az-utánna a Karansebesi földeket lepte-el, végre nagy pusztítások utánn, töménytelen sokaságnak zajgása, zörgése közbenn, az említett hónapnak 28-dik napjánn Erdélybe által kele. Ezen Kis-Asszony havának (augusztus) 4-dik napjánn, ismét külömb-külömbféle sereg sáskák szállottak által KÁPOLNÁS és BULTS tájánn (Krassó— Szörény m.) a Maros vizénn túl lévő hegyekre.” (M. H., aug. 29.) július 19. BEREGSZÁSZ. A rendkívüli és hosszú ideig tartott hőség után a kiadós eső a szőlőtermés kilátásait megjavította. (M. H., aug. 8.) július 20. SZENTENDREI SZIGET. A nagy szárazság után volt kiadós esők után a búza és zab bő termést Ígér. (I. h., júl. 21.) július. MÁRKUSFALU. (Szepes m.) A felhőszakadás néhány házat lerombolt. A nyári hőség kiégette azt, amit a viz [Hernád] megkímélt. (I. h., aug. 4.) július. NAGYVÁZSONY. Három négy kereszt az elnyomtatott ősziből csak felét adta a rendesnek. A zab jó, széna is több termett. A szőlő bő termést Ígér. (M. H., júl. 28.) július vége. MÁRAMAROSSZIGET. Nagy zivatarok, a havasokon is a villámcsapások vastag fákat hasogattak meg és döntöttek ki. (I. h., aug. 1.)
