Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

284

1781

augusztus 4. KRASSÓ-SZÖRÉNY M. A nagy tavaszi szárazság miatt kevés lett a széna, kukorica is szűkén termett. LÚGOSON 4-én a jégeső nagyon elverte a szőlőket. Nagy szilvatermés. (I. h., aug. 29.)

augusztus 7. SZARVAS. A hőség ezen a napon elérte a 33 R°-t (41,2 C°). A szárazság sokáig tartott. Gyakran volt „erőszakos szél”, különösen július 24-én pusztított. A marhákat más legelőre kellett hajtani. „Három fejő tehén egy fejőre anynyi tejet ád, a menynyit egy 3 esztendős gyermek maga könynyen meg-ehetik.” (I. h., szept. 29.)

augusztus 21. NAGYVÁRAD. A nagy szárazság és hőség miatt „a szölőgerezdek és szemek ... a szőlő tőn öszve sülnek és le-hullanak.” 21-én nagy szélvész és kívánatos eső volt. (M. H„ szept. 5.)

augusztus 24. BÉKÉS M. Múlt évben ősszel és tavasszal gyakori volt a KÖRÖS áradása, az idén igen kis vize volt. Egyes helyeken gázolható volt, s nem lehetett rajta fát szállítani. (I. h., okt. 3.)

augusztus. ERDÉLY. „Oláh országból két sereg sáska jött által, s már-is sok helye- kenn szörnyű pusztításokat vitt véghez; úgy-anynyira, hogy ottan éhség és Ínség tellyességgel óhatatlan.” (I. h., aug. 15.)

augusztus. BOGDÁNY (Sáros m.) vidékén a jégeső elverte a vetést. Egyesek felszántották azt, s tavaszival bevetették. Remélik, hogy szeptember végén arathatnak. Egyébként a megyében jó aratás volt, de a sok esőzés utólag nagy kárt tett. (I. h.)

augusztus. SÁROSPATAK. A learatott gabona az elvetett magot is alig adta vissza. (I. h„ aug. 22.)

augusztus. SÁROS és ZEMPLÉN M. Ezen a nyáron már harmadszor volt árvíz, s szénát nem lehetett kaszálni, amit kaszáltak, iszapos volt. A BODROGKÖZ-ben oly nagy volt a viz, hogy az emberek kénytelenek voltak a házak padlásán lakni. (I. h., aug. 22.)

augusztus. VÁGUJHELY körül a villámcsapástól 3 ház leégett. A termést a jég teljesen elverte. (P. Z., aug. 18.)

nyár. KOMÁROM, nagy hőség, 3 kovácslegény munka közben összeesett, s meghalt. SOPRON. Néhány tanuló elájult a hőségtől. Magyarországon július—augusztusban tartós hőség volt. (I. h., szept. 15.)

nyár. SZEPESSÉG. Ennek az évnek a nyara ezen a vidéken (Poprádvölgy) oly rendkívülien, ritkán előforduló, égetően forró volt — szeptember közepén túl tartott — aminőre az itt lakók közül senki sem emlékszik. Tartós volt a hőség és az aszály. (U. M., II. 1782: 370., Uo. a 367—376. oldalakon éghajlati leírás.)

szeptember (10.) LŐCSE. Csodálatos nyárvége volt, amig máskor „bundában” aratták az árpát, „most elapadnak az emberek a hőségtől.” A földek már tiszták, pedig rendszerint Mihálynapig tart az aratás. A TISZAMENTÉN az emberek az idén nyáron éjjel arattak. A Tátrán nincsen hó; a búza köblének ára 40, a rozsé 25—30, az árpáé 30 garas. GYŐRBEN 10-e után már megkezdődött a szüret. (P. Z., szept. 19.)

szeptember 12. POZSONY. A hőség még tart, kevés eső volt, s a gyümölcs is szenvedett a szárazságtól. Sokan ecetet s pálinkát készítenek belőle, valamint állataikat etették. A gyümölcstermés egyes kertekben 100—1000 frt. értékű is volt. (M. H., okt. 3.)

szeptember 21. FELEK (Szeben m.) faluban villámcsapás következtében 12 ház leégett. (P. Z., okt. 10.)

szeptember 21. IGLÓ. Két havi teljes szárazság után esett, s végre vethettek az emberek. 24— 26-án áradást okozó nagy esőzések voltak. A víz sok kővel fedte