Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
282 1781 június 17. SZENTENDREI SZIGET. Nagy volt a szárazság, az ősziek azonban jól fejlődnek, a tavasziak kevésbé; a szőlő állapota kitűnő. (I. h., jún. 27.) június 20. SZILÁGY M. A többszöri jégeső sok kárt tett; az itt kikelt sáskák és hernyók, hangyák egyes helyeken pusztítanak. (I. h., júl. 4.) június 23. SELMECBÁNYA. Hont megyében több zivatar alkalmával, számos halálos villámcsapás volt. így jún. 23-án a közeli Steffultó-ban egy kéménybe csapott, s 8 ház leégett, máshol több embert sújtott és egy koraszülést is okozott. (I. h., júl. 11.) június 27. PAVLA (Szepes m.) . . . gyújtó villámcsapás; 23 ház és csűr leégett; május végén a jégeső okozott károkat. (P. Z., júl. 18.) június 28. SZOMBATHELY. Gyakori záporesők után a Perint 4 óra alatt megáradt s kilépett medréből. A Körmendi-kapun benyomúlva az ablakok magasságát is elérte. (I. h., júl. 18.) június. MÁRAMAROS M. Gyakori esőzés és többször erős jégverés. KATALIN- FALVÁN a villám egy asszonyt agyonsujtott, de a mellette lévő két kis gyermeknek semmi baja sem történt. A gombák nagyon elszaporodtak. Sokan a mérges gombáktól megbetegedtek. (I. h., júl. 18.) június. SOPRON. A sok esőzés miatt — éppúgy mint Pozsonyban a cseresznye nagy része megrepedezett, ezért evésre s aszalásra is alkalmatlan. (I. h., jún. 23.) június. SZEPESSZOMBAT. A fákat, valamint a gyümölcsfákat cserebogarak pusztítják. Megették a lombozatát s virágját. Á május végi fagy a megmaradt bimbókat és rügyeket tönkretette. (P. Z., jún. 9.) június—július 21. KIS-HONT, GÜMÖR és SZEPES M. Június elejétől július 21-éig majd mindennap eső, zápor, zivatar. Sok helyen a villámok tüzet okoztak; itt hót hét alatt alig volt 3 esőnélküli nap. A vizek a lekaszált szénát elhordták; júl. 21-e után olyan hideggé vált az idő, hogy reggel „fölöstökömig kankóban [rövid szűr, zeke] dolgoztak.” (I. h., aug. 8.) július 6. MAGYARORSZÁG. Ezen a napon észlelték hazánkban a legnagyobb hőséget, a 34°-ot (42,5 C°).251 (Csaplovits, Gemälde, 129.) július 6—8. SZÉKESFEHÉRVÁR. „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra ki-tódúlt munkások közül nem tsak számosán az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kéntelenittetnek, hanem valóban két aszszony emberek ezen folyó hónapok 6-dik és 8-dik napjainn déli nyugodalmokkor meg-fulladván el-is temettettek. Én ugyan a miúlta élek, nagyobb hévséget nem értem e tájon, sőt még meg-agott öregektűl sem hallottam egy esztendőnél több illy heves esztendőt.” (M. H„ júl. 18.) július 3—9. POZSONY. „Póson tájánn, s úgy halljuk, feljeb ’s alább is, a közel múlt hétenn (3—9) szörnyű lankasztó hőség volt. Alig volt két-három grádus hijja, hogy el-nem érte a vérnek természeti hévségét. [36,6 C°], vagy-is azt a mellynél nagyobbat nem képzelhetni.” A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt. Ez ellen ecetes vagy borral kevert víz ivását ajánlják. (P. Z„ júl. 11., 14.) július 9. LŐCSE. Néhány napja oly nagy a hőség, hogy a mézeskalácsosoknál a viasz megolvad. A hónap elején volt nagy eső a réteket eliszaposította. BELMENS- DORF [Harkóc] faluban a jégverés okozott nagy károkat. (P. Z., júl. 18.) 251 Túl magas érték. Július 9-én volt Budán a legnagyobb hőség a Várpalotában levő Csillagvizsgálóban, mégpedig 34 4 C°. Valószínű, hogy az Alföldön megközelíthette a 40 °-ot; kétségtelen az. hogy szokatlanul meleg nyár volt, és 2 — 3 °-kal meghaladta a Vároalotában eddig mórt legmagasabb hőmérsékletet. t
