Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1702

29

jött egy fekete felleg nagy villámlással — égi csattogással, menykő hullással és kevés esővel, — és a még határból kise ment, már jött a másik szörnyű csattogással és menykő hullással, és ezen rettenetes menykő hullásoknak szünete sem éjjel sem nappal nem volt egy hétig, és mindég nyűgöt felől jött a felleg, sok embert, jószágokat ütött meg és épületeket, széna, szalma boglyákat a menykő.” (Szentes város.)

október 5. KÉSMÁRK. Nagy vihar keletkezett és meglehetős hó esett. (Weber, Buchholtz. Tagebuch, 249.)

október 8. SZÉKESFEHÉRVÁR. Dér és fagy tönkretette a szőlőt. (Diarium Alba Regalis, H. F.)

október 8. 9. SOPRON. Október 8 és 9-én oly nagy fagy volt, amely szőlőinket mind megcsípte, úgy a tó mellett, mint a sík fekvésű többi szőlőt, még a mocsaras helyeket sem kímélte meg a fagy, csak a Preischler féle legelőterületet és egy részét a kaszálóknak: az emberek nagyon sopánkodtak mit fognak most már [a borral] elkezdeni, mert oly rossz lesz, hogy még ecetnek sem lehet felhasználni. Ebből semmi sem lett igaz, mert jó száraz idő állott be, és csak aki a szőlőtőkékről le nem szaggatta a fürtöket és kellő időben kezdette meg a szüretet, jó borra tett szert, amelynek ittcéjét 5 —ü ung-ért [magyar dénár] tudta eladni. (Csányi, 172.)

november 7. SOPRON. November 7-én kezdett havazni, amikor még sok szüretelni való volt, és a szőlőszemek keményre fagytak, az emberek egyik nap négy öt órát vártak, de ekkor elcsüggedtek, s kora délután elkezdtek szüretelni, a szőlőszemek egy kissé felengedtek, az időjárás is megváltozott, annyira melegebbé vált, hogy a szüretet befejezhették. (I. h. 173.)

1702. DEBRECEN. Vidám tavasz, termékeny nyár, szép meleg idővel. (D. M. K„ 1831.)

— NAGYMIHÁLY. „Ez az esztendő termékeny volt, de sem Borunkat, sem szemes

Életünket pénzé nem tehettünk Lengyel Országhi Háború miá !” (Ada., Szirmai, 1899: 2C9.)

PÁLÓC. „Ezen esztendőben az ur isten az pénznek kimondhatatlan szűkít, mindenféle életnek, bornak, marhának és egyéb oeconomiai állapotoknak olcsóságát atta, úgy hogy sok helyeken egy véka szép búza hat poltura, rozs 3 polturán járt, 15 és 10 frt egy pár járrnos középszerű ökör, az bornak az főhelyeken az Hegyallyán 10 és 9 for. mi tájunkon öt for. s négyen.” (Pálóczi Horváth, 251.)

— SOPRON. Ismételten igen gyenge és kevés bor termett, amelyet általában helyben fogyasztottak el, és akóját 3—4 tallérért adták. (Fauth, 25/b.)

SOPRON. Ez az 1702-es év olyan áldott gabonatermést adott, hogy nemcsak sok boglya állott a földeken, hanem minden boglya többet adott, mint egy vékát. [Az év végi gabonaárakat közli.] (I. h. 173.)

SOPRON. Igen meleg tél volt az idei és kevés volt a hó. (I. h. 170.)

SZEPESSÉG. Havas tél volt s erős viharok dúltak. (Bredetzky, Neue Beyträge)

SOPRON. Ebben az évben egy szélvihar a város tornyáról a nagy sast és a gombot a nagy vasrúddal együtt ledobta. (Csatkai —Petz szerint 1701-ben volt.) Az év olyan száraz volt, hogy jóformán semmi szalma és széna nem volt, általában takarmányinség keletkezett. Bor kevés, de nagyon jó termett, gabona is kevés, gyümölcs pedig semmi sem termett, (Bruckner.)

január. SOPRON. Ezen a télen változékony volt az időjárás. A kemény hideg csak január 6-ig tartott: 7-én esett, a következő napokon köd volt, majd változóan borús ég mellett enyhe idő, derült éjszakákkal.