Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
273 1780 tsak Sz. András hava végénn [november], még pedig nagy költséggel hordat- hatták haza.” (M. H., dec. 20.) december 8. SÁROS M. „Nálunk már 8 napoktól fogva, miólta hó esett, kemény tartós hideg vagyon.”246 (I. h., 1781. jan. 6.) december. SÁROS M. ,,E tájonn olly szörnyű hidegek jártának, hogy némelly utasok, nevezet szerént HOMONNA körül meg-is fagytanak.” (I. h., 1781. jan. 6). december 16 20. KÖZÉPAJTA. MIKLÓSSZÉK. (Háromszék m.) „Decembernek közepe ugyan valóbann hidegen fogta vala, kiváltképpen 16- és 17-dik 11. ábra. BUDÁN, az Egyetemi Csillagvizsgálón végzett meteorológiai megfigyelések; 1780. Weiss Ferenc professzor kéziratának címlapja. napjainn; melly némelly utasoknak lábaikat meg-is sértette. Most (azon hónak 20 dik napjánn) annyirameg-ereszkedett az hideg, hogy ártalmától a szerény és józan emberek nem félhetnek. Az hó csak középszerű mértékben vagyon.” (Uo.) december 29—31. POZSONY. ,, . . . a közelebb múlt hétenn, nevezetesen Pénte- kenn [29.], Szombatonn [30.] és Vasárnap [31.] hasonló fergeteges havas szelek fuvallottak; mellyek miatt a Posták igen későn, némellyek tsak más nap érkozhettenek. A hó minden felé nagy magasságnyira bé-fedte a földet. A Duna jege még meg-nem állott.” (Uo.) december. ERDÉLY. „A minapában esett déli szél által tsak hamar [a hó] el-olvad- ván; sok tartományjaibann Erdélynek még sok őszi búzát vetének a lakosok Sz. András havának folytábann. De im Karátson havának elejével a föld meg- fagya, mellyre még eddig [. . . 8-áig] nem sok hó esék. Ezen idő-járásnak köszönhetni, hogy a gabona valami keveset oltsósodott, . . . Három-Szék . . . , tsak még-tart a gabonabéli szükség.” (Uo.) december 17. KÉMER. „Olly szörnyű és sokáig tartó hideget karátson előtt, a mostani nyombéli emberek nem igen értek a’ Szilágyságnak kiváltképpen déli részében (a’hol a’ hideg még derék télben-is nem sokáig szokott uralkodni), mint a mostani tél elején meg-szünés nélkül tapaszt altatott.” (Uo.) 246 Jól tudták azonban a Kalendáriumcsinálók, hogy a „jövendölések kellettek a népnek, s ha elhagyták volna azokat nem lett volna a kalendáriumoknak olyan kelete” ... ,,. . . mennyivel inkább lehet hinni a parasztreguláknak, mint a Kalendáriumbeli jövendöléseknek, melyek már elmaradhatnának azokból.” Ezt a Sáros megyei tudósító írja.
