Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

17 SO

december 20. POZSONY. ,,. . . a Dunáim e hétenn oily tsoportosan kezdett immáron a jég folyni, hogy a múlt Szerdánn a járó hidat el-kellett bontani. Azólta dereg- lyékenn s tsónakokonn jártának által. De tegnap, úgy-mint e hónapnak 22 dik napjánn, a jégnek öszve-fagyása miatt e járás-is meg-gátoltatott . . .” (M. H., dec. 23.)

1780. BÁCS M. „Fél század előtt az úgy nevezett baratskai Duna T. Báts várm. a’ derék Duna volt, most kis ágy." (Beszédes, Magyarország, 1831 114.)

BUDA. WEISS F.-nek a budai egyetemen végzett meteorológiai megfigyelései■111

bői állítottam össze az első átnézetet. 1780 és 1781 K1TAIBEL PÁL prof. hagyatékából maradt reánk. (10., 11., 12. ábrák.) L. a 28(5. old. 1781. Buda.

DEBRECEN, havas és esős tél; kellemetes tavasz, száraz nyár; jó bortermő év. (I). M. K., 1831.)

— EGER. Bortermés 1. 1782. EGER.

ERDÉLY. TEMES M. SZERÉMSÉG. Vándorsáskák igen nagy károkat tettek főképpen Erdélyben, Teines megyében és a Szerémségben . . . (Kadocsa, 92.)- PEST M. „A Duna árvize hosszantartó volt s Pest megyében Kalocsán kívül 34 községnek 34 hold szántója volt viz alatt, s közel 15 000 mázsa széna ment tönkre. Júliusban a kárt összeíró bizottság kocsija s lovai, sok helyen még „úsztak” s némely helyet meg sem lehetett közelíteni.” (Zawadowski, 1. 40.)

12. ábra. 1780. január 1 —12. BUDA. Weiss Ferfinc professzor első meteorológiai fel jegyzései az Egyetemi Csillagvizsgálón, még a Nagyszombatról elhozott műszerekkel észlelt. (Egyetemi Könyvtár, Budapest. Kitaibel Pál hagyatéka.)