Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1780 275 voltak a földek; sok helyekenn vetettek ugyan, de a magok mód nélkül ritkán költenek. SZEBEN körül és Alsó-Fehér vármegyében nevezetesen a nagy szárazság miatt tsak Sz. Márton napja [nov. 11.] utánn vethettek, mellyen nagy hó esvén, s meg-olvadván a földet meg-áztatta, de ebbenn-is az nemsokára az utánn következett havas fagyok által meg-akadályoztattak.” (I. h., nov. 29.) november. ORBAI-SZÉK. ,,A sáskák elszaporodván az Orbai székben . . . , Erdélyben nagy szárazság, néhány hét óta nem esett, az őszi vetés el-maradt, vagy ritkán kelt. . (I. h., nov. 8.) * 10 MV\!FJf K ATI A MAIUAE THÍRÍ.VIAB. AV6Vm». UTBKlS. BOKU'^VK. AATfBV.? 10. ábra. Az első meteorológiai állomás helye BUDÁN. A Várpalota az Egyetem csillagászati tornyával. (Makó, Paulus, Oratio quam anno 1777 cum regia Scientarium Universitas Kudae. MTA., Teleki könyvtár) november. HÁROMSZÉK. „Sok esztendőktől fogva nem történt az, amit most látunk, hogy a bőv gabona termő Háromszékről sűrűén mennek szekerek búzáért és tengeriért (török búzáért) a Maros és Kis-Küküllő mellyékére.” (Uo.) november 3. POZSONY. „Itt Poson tájánn hasonló esős idők jártának mind ekkoráig. A Duna mindazonáltal eddig kitsiny volt, s most-is tsak tsekély áradásbann vagyon.” (I. h., nov. 4.) november. SOPRON. „A Soproni szőlő-hegyek az idénn kevés s más esztendőkhöz képest, savanyó bort adtanak.” (I. h„ nov. 25.) november 28. KASSA. „Az utánn [25-i északi fény], azon hónapnak 28-ik napján kemény éjszaki szél következett, rnelly 3 egész nap háborgott. (1. h„ 1781. jan. (5.) december. SZEPESSÉG. „A felettébb roszsz utak miatt, mellyeket valamint egyé- bütt, úgy Felső-Magyar országonn-is, e hónapnak kezdetéig tartott szüntelen való esőzések gázolhatatlanokká tették, a Szepesiek az ő Hegyaljai boraikat 18*
