Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1780 271 Megint talált tizen öt ludat: azt irtóztató volt nézni. Mert mivel sok zabot vitt-el magával a nap pedig szépen fénylett: úgy látszott mintha tűz vólna az avarban, azokat-is fel-kapta a levegő égbe abba a tűz formába, meg meg a földbe vágta, úgy hogy a nyóltz egészen öszve-törve meg-döglött, az hét pedig, kinek szárnya, kinek lába öszve-törve, némellyiknek a nyaka kitekerve, a szeme ki-szúrva élve maradt. Innét onnét egy kertnek kerítésére ment, azt kifordította; a kertben két boglya szénát ketté szakított; egy kortsma-háznak a tetejét egészlen le-forditotta mind szarú-fástúl. Megint két boglya szénához ért; az egyiket egészlen el-hordta, a másika épen meg-maradt. Megint egy jobbágyháznak az oldalát be-döjtötte; az udvarban volt három üres széna hordó szekér, azt mind a hármat fel-forditotta. Ugyan ott egy bundát fel-kapott, a kit tsak más napra találtak meg egy völgyben.” (I. h., jún. 14.) június. ERDÉLY. „Mind az aratáshoz, mind a szürethez való vékony reménység a búzának és bornak árrát nevelte, kivált Erdélyben. Mert amannak vékája 8 garas, ennek pedig kupája 4 garas ... a MEZŐSÉGEN mind az őszi, mind a tavaszi vetések, mind a kaszálók a tavaszi sok ideig tartott szárazság miatt igen gyarlók: a melly MEZŐSÉG különben igen gazdag része Erdélynek a gabonára, szénára és marha legelésre nézve.” (I. h., júl. 1.) június 9. MAROSSZÉK. „. . . ezen szörnyű tsapás [jégeső] Erdélybe is be-érkezett; holott Maros-Székbenn más napon-is szár közepéig [kb. 28 cm] jártának a jégbenn. 13 falunak és városnak [Marosvásárhelynek] határát úgy el-verte, hogy a tilalmast vagy aratandó s kapálandó helyeket nem lehet esmérni az ugartól: é mellett edj berekbe bé-szoritott a’ jég edj sereg tsókát, a’ hol-is más nap edj-néhány ezeret találtának dögölve. Ezen gyakor jég-esőnek okát, kétség-kivül az alsóbb levegő égnek hives vóltá- bann kell keresni. Ugyan jártanak-is helylyel helylyel nálunk hives szelek.” (I. h., júl. 15.) június 10. SZENTES. „Az 1780-ik esztendő június 10-én nap-nyugta felől egy fekete felleg jővén iszonyú széllel és égi tsattogással minden eső nélkül, hogy akkori 80—90 éves öregek olyant nem láttak, sem nem hallottak.” (Szentes tört.) június 21. ERDÉLY. „21 dik és következett napjaibann tsak-nem egész Erdély országbann, az időtájbann rendkívül való hidegek jártának; az említett nap utánn következett éjtszakánn ollyan zuz-maráz [dér] volt KOLOSVÁROTT, hogy az edényekbenn a viz-ismeg-fagyott. Ami a szőlő, gyümölts és veteményes kertekben miatta épen maradott, azt az utánn a jég-eső egészen el-verte. A sok esőből meg-áradott vizek pedig az aratásbéli reménységet-is haszontalanná tették. Vagy két hónaptól fogva Erdélybenn és a Szilágyságbann az utak igazitásonn mindenütt nagyon rajta váltanak (hadi mozdulatok miatt).” (M. H., aug. 19.) június vége. NAGYBÁNYA. ,,. . . ott is kevés idő alatt két rendbeli jegek a szőlő hegyeket igen meg-vesztegették, (valamint TOKAJ és EGER vidékén is) mellyeknek edjike éjtszakai éjfél és edj-óra között volt; úgy hogy nem igaz az, a mint némellyek tartják, hogy éjjel nem szokott jég esni.” (I. h„ júl. 19.) július. BÁCS M. „Az ürgék felette elszaporodtak, s a tavasziakban s főkép a kukori- czában igen nagy kárt tettek. Kukoricza termés nem lesz ...” (I. h., júl. 22.) július. BARCASÁG. „Erdélybenn a Bartzaságonn, a mint onnan . . . jelentették, a szárazság miatt vékony aratást vártának.” (I. h., júl. 22.) július. VERSEC. „Szent Jakab havának vége felé a jég-eső a szőlőket nagy részint el-verte.” (I. h., szept. 6.) július—augusztus. MAGYARORSZÁG. „Még az elmúlt hólnapnak a közepénn [július 14.] az egész országbann az eső meg-indúla, mostanig [aug. 26.] mind
