Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
272 1780 tartott. Melly miatt a vizek nagyon meg-áradtanak ’s nevezetesen a Szamos ollyan áradással vólt három egész hétig meg-szünhetetlenül, hogy az árkából meszsze ki-ütött áradását a két hegyek tartották. Minemű károkat okozott szénábann és a gabonában, le-nem Írhatni: pusztán hagyott mindeneket. Meg-esett pedig az, hogy a sok eső mián az annak előtte le-kaszált fűvek az országbann mind kárba mentenek, a le-aratott gabonák mind ki-költenek, sőt a lehetetlen az hitelre-is, azoknak főképpen, a kik nem látják, az gabona el-lévén érve, a sebes eső a fejét le-verte és már mind ki-költ, úgy hogy sok helységek tehetik, hogy ne vessenek.” (I. h., szept. 6.) július vége, ARAD M. BÁCSKA. „Sz. Jakab havának utolja felé temérdek jég-eső vólt, melly a marhábann-is feles károkat tett.” (I. h., szept. 9.) augusztus 13. KOLOZS M. „Emberi értéket fellyül múló jég esett 4 mért-földnyi helyenn . . . KAPUSTÓL fogva GYULÁIG240 ... A rendszerént való jég nagysága mintegy rétze tojás; de volt sokkal nagyobb-is, melly el-sem olvadott 5 napig.”241 (I. h., szept. 6.) augusztus 15. KECSKEMÉT. . . oly szörnyeteg eső volt, hogy még a kutak tetejét is meghaladta a viz.” (ifj. Bagi, 23.) augusztus 18. FEJÉR M. „. . . ott a térségenn a nagy szárazság, a hegyes-völgyes vidékenn pedig gyakor eső és erős szél nagy ártalmára volt a vetéseknek; úgy anynyira, hogy még nagyobb része a gabonának be nem hordathatott. . . ” (M. H., aug. 30.) augusztus. BIHAR M. ,, . . . ugyanakkor a sok és két hétnél tovább tsak-nem szakadatlanul tartó eső nem tsak a szőlőnek rothadását okozta, hanem annak felette a nyomtatásbann-is olly akadályt vetett, hogy a gabona a szántó-földekenn a kévékbenn ki-is kezd vala már tsirázni.” (I. h., aug. 30.) augusztus 12., 18. VERSEC. „. . . sáskajárás, amely aug. 18-án nagyobb sereggel megismétlődött s a kukoricában nagy kárt okozott.” (I. h., szept. 6.) augusztus. ERDÉLY.242 Ebben a hónapban Oláhországból és Moldvából bejött sáskák Erdély különböző vidékeit elárasztották és a terményekben nagy kárt okoztak. (10. c. Bielz, 67.) augusztus 23. BONCHIDA. (Kolozs m.) Kelet felől, vagy amint azt egyesek vélik, Oláhországból jöttek hozzánk a sáskák. Nagy felhőként vonultak közel a föld felett, szép csendes napsütéses időben, érkezésük előtt már egy ideje állítólag keleti szél fújt. 4 órakor du. érkeztek VÁLASZÜT és KENDILÓNA közötti területre. Innen másnap a nép nagy lármával, kiáltozással elkergette őket, és utjokat ÉNy felé vették. Itt is parasztok zavarták el a sáskákat, semmit sem tudva az előbbiek védekezéséről, s így visszakergették a sáskákat.. . . Ezen a vidéken elegendő élelmet találtak és a szélcsendes idő is kedvezett nekik, 2,0 Ennek a jégverésnek pusztításai igen nagyok voltak. Nagy György vámbérlő Marosvásárhelyen augusztus 22-én a sz. kir. város tanácsához kérvényt adott be, . . . ... A vámbérlő több jégeső pusztítására hivatkozik, ez helytálló, mert komoly pusztításokat okozott a június 9-i. de különösen az augusztus 13-i jégzivatar. A városi tanács helyt adott Nagy György vámbérlő kérésének és a bérlet egy részletét 44 magyar forintot elengedett. Az eredeti beadvány Marosvásárhely törvényhatósága levéltárában az 1780. évi gazdasági iratok között van és ifj. Bias Károly, a Teleki-levéltár levéltárosa közölte velem. Megjelent: ..Az Időjárás” XVIII. köt. 1914. évfolyamában. 241 Ismételten találtunk hasonló feljegyzést a múltban, mert hűvös időben árnyékos helyen ha nagy tömegű jég esett, a jégszemek összefagynak s a jég igen lassan olvad el. 242 Erről az Erdélyben volt sáskajárásról egy öt hasábra terjedő cilket írt egy ismeretlen a „Pressburger Zeitung” 1781. okt. 17-én megjelent 83. számában. A sáskák életmódjáról és az ellenük való védekezésről ír.
