Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
270 1780 június. KÉMEK. (Szilágy m.) „Nem csak itten . . . , hanem Erdélyben-is sok helyeken, a rendkivül való nagyságú és szaporaságú jég-esők sok károkat tettenek, úgyszintén a Szászoknak hires Orbán napi [máj. 25.] hidegek-is.” (Uo.) június 6. SOPRON.237 Du. 1 és 2 óra között borzalmas jégzivatar jött, amidőn kisebb- nagyobb tyúktojás nagyságú jegek estek. ÁGFALVA felett kezdődött, BÁN- FALVÁn, a Lő véreken át a tó vidékig vonult, a szőlőkerteket és földeket pusztította, helyenként mindent a földbe vert. (Csatkai—Petz, Krónika.) június 6. GYŐR. PÁPA. „A minap hirlelt nagy jég-eső, melly SOPRON várossábann és faluibann a vetéseket és szőlő hegyeket el-verte, alább-is, úgy mint a Rábaközben, Nagy-Győr és Pápa tájékánn és a Bakonyban nagy károkat vagy-is inkább, a mint edj Jó-akarom Írja, sok jót tett. Mert edj-néhány ezer férgeket és bogarakat, fajzatokkal egyetemben, mellyet a jövő esztendőbenn kétség kívül többet ártottak volna, agyon vert és elmosott.” (M. H., jún. 17.) június 6. VESZPRÉM. „Hogy némelly előbbeni Levelekbenn a sok helyeken kárt tett jég-esőt meg-irtam; némellyek nagyollatták a mekkorának a jég-tseppek irattattak. De úgy látszik, hogy avagy tsak erejekből is el-lehet hinni azoknak nagy voltokat. Veszprémből azon tudós Haza-fia a kit az utóbb irt Levél végenn emlegettem, a többi között illyen tudósítást tett felölök: «Éreztette azután a levegő égbeli kemény ostor tsapásainak súlyját nem tsak a veteményekkel és fákkal, hanem az apróbb termetű mind szárnyas mind négy lábú párás238 állatokkal is, számtalanokat közülök agyon vervén, sőt még a védelemre alkalmatlan helyekre ki-szoritott gyermekekkel és koros emberekkel-is; amazok közül némellyeket életűknek el-vételével meg-fosztván azon alkalmatosságtól, hogy valaha ezen tsapást fiaiknak és unokáiknak elő-beszélhessék, ezek közül pedig tagjaikbann kiket meg-sértvén, kiket meg-tsonkitván. Minémü éles szegeletekkel bírt legyen a tseppek közül némellyik meg-tetszik edj szegény ludait és zsibáit [ ? ] a veszedelemből haza térengetni szándékozó SZANYI aszszonyonn végbe vitt munkájából kinek-is edj el-metszette edj tsapásra öreg lába ujját, [hüvelyk ujj.] Meg-jegyzésre méltó az-is, hogy a melly helyekenn ezen iszonyú seregnek [a jégverés] dereka és nagysága által-ment, ingyen felényi széllel239 sem járt, mint a minémüt két szárnyain mutogatott, az hol semmi jég, vagy hó vólt-is, tsak tsekély volt.” (M. H„ júl. 15.) június 6. BÁGYON. (Nógrád m.) „Itt nálunk ... az el-múlt hordáskor oly szörnyű nagy forgószél támadt, hogy el-nem hihetném, ha szemeimmel nem láttam volna. Elsőben nap-kelet felől egy parton a zab-rakást kezdte hányni s forgatni, és abból egy nagy füst forma lett: mivel a por és a zab mind öszve kevergett. Ez mind közelebb jött a falu felé, a földekről a pásitra [legelő]; ott fel-kapott egy hidat a levegő égbe, mig a földre tsapta: az dögölve öszve-törve ott maradt; a forgószél pedig tsak tovább ment. 237 Ezt a június 6-i jégzivatart és viharforgatagokat egy ismeretlen összefoglalva megírta, amiről a Magyar Hírmondó 17S0. július 12-i számában így emlékezik meg: „Egyebütt Sopronnál s azonn fellyül Stájer országbann el-kezdvén a Dunán túl való kerületet keresztül meg-járván továbbá a Dunánn és Tiszánn által tsapván. s szinte Erdély közepére menvén a jég-eső feletébb sok károkat tett. Melly szélvésznek utazását edj tudós Hazafi igen jelesen vette jegyzésbe. Kár. hogy most ide nem írhatom.” 23Spáras állatokkal is. Értelmező Szótárban sem Mezőgazdasági Lexikonban nem szerepel. Dr. Kelemen József nyelvész másutt sem találta magyarázatát. Párosodó állatok vonzó szeretete erre nem vonatkozhat. „ingyen felényi széllel”, am. hogy még csak felényi erővel sem jelentkezett. K. J.
