Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1780 209 nek két harmadát, úgy a réteket és a szántó-földeket-is egészen elpusztította. Tsak az ablakokbann tett kárt közel 400 forintokra betsülhetni. Mert alig maradt a városonn edj ház ablaka sérelem nélkül. A városhoz tartozó BÁN- FALVA nevű falunak földjét úgy el-verte, hogy alig esmérszik mi volt bennök el-vetve. Ha tsak újólag bé nem vetik, tiz mérőig való aratásra-is nehezen tarthatnak számot. Néhol temérdek jég-gombolyagok-is hullottanak, mellyek a földre esvén, több kitsiny, de tsak ugyan egész tojásnyi nagyságú darabokra oszlottanak.235 Nehézsége némelyiknek 5 latot236 nyoma [90 gr.]; vastagsága pedig 3 hüvelyknyi vala. A mi pedig különösen emlékezetet érdemel, az, hogy a formájuk nem gömbölyű, mint máskor szokott lenni, hanem kristályos és szegletes vólt. A sok aprókból álló nagyobbakban belül közepett találtatott jég-tsepp-is, közel akkora vólt mint egy dió.” (I. h., jún. 14.) június 6. 1SASZEG. ,,. . . a szőlőhegyen dél után 4 óra tájban, dél és napnyugot között olly nagy szélvész támadott, hogy sem eget sem földet nem lehetett látni valami egy óráig. Azon szőlőhegyet a hol támadott, majdnem örökösen haszontalanná tette. Sok utasoknak szekéreket és marhájokat öszve törte. Az iszonyú nagy szél az erdőt 400 öl szélességnyire,237 a merre el-ment, örökösen el-pusztitotta, kit tövéből kigyomlált, kit pedig derékon, három akós hordó vastagságú [OS—70 cm átmérő] fákat-is, el-szaggatott; annyira, hogy az erdő ollyan, mint ha le-kaszálták volna. Egy szóval: egy fa épen nem maradott. A kit többen mint százan félelemmel szemléltének.” (P. Z., jún. 14.) június 0. KEMENESHŐGYÉSZ. (Vas m.) „írhatom, hogy nagy tsapás ment-által a mi szomszéd határainkon: a kár-tévő jég-eső és a rontó szél, ezen hónapnak 6 dik napján. így beszéllik, hogy Vas-vármegyében Hőgyészen kezdődött volna el dél után két órakor iszonyú nagy rémitéssel a szél, és ollyan jegek hullottak, mint az ember feje; három fontos (1,7 kg) jegeket is emlegetnek; hanem igen sűrűén esett; de iszonyú sok károkat tett a SZANY (Sopron m.), MARCZALTŐ (Veszprém m.) és MALOMSOK (Győr m.) s. a. t. határokban. Ezzel együtt oly kártékony szél fújt, hogy sok malmoknak, házaknak tetejüket egészszen el-vitte; nevezetesen TSÓban (-dsót, Veszprém m.) tsak öt ház maradhatott épen. A mi még ennél szörnyebb: az erdőkben ollyan károkat tett, hogy sok temérdek fákat derékban el-szakasztott; sőt a szél ereje a hol keményebben ment, az ember derekánál-is vastagabb fákat tövestül ki-tekert, és majd dűlő földre is el-vitt. A derék réteket a sok fákkal el-rontotta; SZ. KIRÁLY és RÉDE között Veszprém-Vármegyében ment-által a kár tévő szél. Ennek két rendbéli tsa- pásnak sok helységek siratják a súlyját.” (M. H. jún. 24.) június 13. KOLOZSVÁR. „. . . írták, hogy Erdélybenn, a minapi hideg utánn a jég esők-is sok károkat tettenek némelly helyekenn. A hoszszasotska szárazság utánn ott tsak akkor esősödék-meg az idő.” (I. h„ júl. 1.) 235 Ez arra utal, Jiogy a jégszemek esésük közben fagytak össze. Hasonló megjegyzést tett Benkő Sámuel Miskolcon 1790 júniusában volt jégesőről, (L. 531. old.) hogy melyik napon volt nem állapítható meg. 236 1 lat a font '/32 része; 1 font 500 gr; 1 lat 17,5 gr. Figyelemre méltó megjegyzés a szögletes jégszemek, amit a meteorológiai irodalomban már többen megörökítettek. A középütt volt diónagyságú ..jég-tsepp”, a jégszem kristályos fehér magva. .Michel szerint (365) egyes jégszemek 8 lat súlyúak (140 gr) is voltak. 237 Kétségtelen, hogy egy tornádószerű viharforgatag vonult át Isaszegen; a szélessége kb. 80Ó méter volt. Ä biai 1924. évi jún. l3-i viharforgatag I km szélességben rombolt. Az isaszegi vihar napján sok helyen volt az országban — főképp a Dunántúlon — pusztító jégeső és súlyos károkat okozott a vihar.
