Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
266 1780 százanként döglenek, a takarmány nem léte miatt, úgy hogy akár hová megyen az ember, mindenütt nagy panaszkodás hallatik.” (M. H., márc. 18.) március. „SOPRON-ban az idei boroknak nagy keleti vagyon; annyira, hogy 24 N. Forintokon-is adogálják akóját. Mellyet Sléziai kereskedők gyakor érkezéseknek köszönhetni.” (I. h., márc. 22.) március 22. POZSONY. „. . . a Duna már anynyira meg-apadott, hogy a járókul holnap [23.] ki köttethetik. Más helyekről még nem szünnek-meg az árvizek eránt való panaszok. (A jövő Szombaton231 esendő ünnep nap, úgy-mint Gyümölcsoltó B. Aszszony napja — Sz. György havának 3 dik napjára által tétetett.)” (I. h., márc. 22.) április 4. PEST. „. . . , az erős szelek miatt nagy habokat [hullám] hányó DUNA, 2 mázsa s 70 font nehézségű vizát vetett ki a partra ...” (I. h. ápr. 15.) április. BIHAR M. „. . . , ott körül belől a télnek keménysége, és többnyire hó nélkül való fagya a szőlő veszszének sokat ártott.”232 (I. h., ápr. 19.) május. SOPRON. „A tavasz száraz volt; de Pünkösti [pv. máj. 14.] ünnepei után hasznos esőkkel kezdett kedveskedni: mellyek is földeinket és réteinket szép reménységgel felruházták. A fákat és veteményeket emésztő férgeknek és a tsere-bogaraknak sokaságát mindazonáltal, jóllehet hideg széllel járó fergeteges éjtszakáink-is valának, el nem fogyasztották.” (I. h. jún. 10.) május 16. NAGYKANIZSA. „Kiváltképpen pedig újra meg-rémitette a Kanizsaiakat Pünköst havának 16 dik napján két tüzes nyílnak [villámcsapás] abba történt, le-esése. Mellynek edjike egy istállót, — egy benne lévő katona lóval edjütt meg-emésztett - ; de leg-ottan el nyomattatván a tűz tovább nem ter- jedett. Ugyan azon a napon, Vármegyénknek némelly helységeiben hullott szapora jég-eső, mezeinket, kiváltképpen a rozsokat egészlen le-verte.” (I. h., jún. 10.) május 17. GYÖNK. SZAKADAT. (Tolna m.) „. . . dél után mint-egy két órakor olly nagy iszonyú eső vagy felhő szakadás volt, hogy nagy részét a falu(k)nak el-öntötte, a falu közepén (Szakadát) két ember magasságú tsatomán fellyiil egy ember magasságnyira emelkedett (? így); jobbára minden kerteket elhordott; 3 háznak a falait bé-rontotta, edgyikben bé-menvén, a másikon ment ki. A vízbe holtaknak száma mindazonáltal tsak 3 személy volt: . . . Edgy malmot egészlen el-vitt, edgyet haszontalanná tett meg. SZAKADÁTról sok teli boros hordókat hozott; GYÖNKről méhekkel tellyes kosarakat, a mellyeket magam szemeimmel láttam. A mi mezőnket egészlen el-öntötte, mint-hogy a viz-özönnek útjában volt. A kertjeink alá hozta a Gyönki el-pusztúlt házaknak fáit, minden féle edényeket és egyebeket ; a hol edgy hétig-is keresték el-veszett javaikat.” (I. h., jún. 7.) május 5. KASSA. ,,. . . déllyesti 2 óra utánn, nap-keletről villámló és menydörgő felleg támadott, melly közbenn a nagy szélvész anynyi jég-esőt hányt a földre, hogy annak színét mint-edj 5 minuta alatt edj hiivelyknyi \2l/2 cm] magasságra bé-fedte. Fél óra múlva hasonló háború [égi] történt. Tett-is valamenynyi kárt a jég-eső fákbann, mellyeknek gyenge bimbói meg-feketedvén le-hulla- nak. Az ólta ott-is valamint szinte POSON tájékánn, hol hives szelek, hol esők jártának.” (I. h., máj 10.) május. SZILÁGYSÁG. „Az állhatatlan,,hol igen hideg, hol igen lágy és ártalmas 231 Ez az intézkedés azért történt, mert ebben az évben a húsvét vasárnap március 26-ára esett, s nagyszombat nem lehet ünnep. Április 3-a hétfőre esett, s így két héten egymásután kettős ünnep volt. [Hasonló volt az eset 1967-ben.] 232 Uo. a szőlő téli bet akarásáról.
