Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

264

1780

eszközönn (Thermómetrumokonn) azt számba veszik és kívánják tudni, másutt miként forgatja magát az idő. Mire nézve most az utolsó téli hónapbann úgy-mint Böjt elő-havábann POSONBANN tapasztalt hideg eránt való jegyzéseit edj ide való Tudósnak ide helyezhetem, hogy illő folyamatja légyen annak, a mit a 6 ik és 12 dik levélbenn el-kezdettem volt.

Február

C°

C°

C°

C°

4.

7,3

10.

6,9

17.

14,1

24.- 7,5

5.

12,1

11.

8,1

18.

— 14,8

25.

— 8,8

6.

7,3

12.-3,1

19.-17,5

26.

— 3,8

7.

3,1

14.- 1,9

20.-14,1

27.

— 5,6

8.

2,5

13.-2,9

21.

— 6,6

28.

— 10,4

9.

2,5

15.-L2

22.- 5,4

29.- 4,1

16.-1,6

23.- 5,4

A bárom eddig meg-irt tapasztalásnak edjbe vettetéséből meg-tetszik, hogy POSONban az idén Böjt előhavának 19 diki napja volt a leg-hidegebb nap, vagy-is inkább a leg-hidegebb éjtszaka: A leg-keményebb nappali hideg azon hónak 17 dik napjánn tapasztaltatott. Mert holott egyébként nappal a hideg enyhődni szokott: az nap tapasztalhatók éppen erősödött úgy anynyira, hogy reggel 6 órától fogva 9 ig a kén-eső a Romiiri Thermometrumban a 9 dik Gra- dusról a llj/i dikig alá szállott. Az utánn Böjt elő-havának végével a fagynak-is edjszerre vége szakadott. Mert az óta Böjt más-havában [március] tsak négy napokonn fagyott, a 10 dik, 12 dik és 25 dikénn gyengén, a 26 dikonn pedig 3 Gradusokra (— 3,0).229 Azonban a meg-nyilt mezőségenn többször-is fogtanak némü vékony derek járni.” SOPRON hói hasonló időjárásról írtak. HONT, SZEPES s más megyékből hasonlóan jelentik a tavasz ébredését. BIHAR M. „Az al-földön nevezetesen BIHAR Vármegyében nem volt ollyan állandó hideg, hanem szinte Böjt más-hava kezdetéig szüntelen lágy-meleggel s hóval elegy idők jártak.

Azonképpen a meg olvadott hóból áradott vizek mindenütt nagy romlásokat okoztanak, nevezetesen a töltésekbenn és hidakbann.” (M. H. ápr. 5.) február 15. LIPTÓ M. ,,. . . [itt] is tsak közelebb múlt hónapnak 15 dik napjánn kezdett leg-először kevés hó esni.” (I. h., márc. 1.) február 2. VÁC. „Miután Gyertyaszentelő-Boldogasszony [febr. 2.] ünnepén s azután is néhány napig, amidőn tudniillik a legkeményebb hidegek szoktak lenni, szép derülten sütött a nap, végre váratlanul március 26-án229 230 reggeli hét óra körül úgy hefagyott a Duna, [! ?] hogy jegén gyalogemberek átjárhattak, de nemsokára, t. i. áj)ril 1-jén éji 11 óra körül minden baj nélkül már eltávozott.” (Karcsú, II. 125.)

február 4. CSALLÓKÖZ. Árvíz, amelyet a Duna jege alól „ki-ütött” víznek tulajdonítanak. ,,A jég ugyan a Dunánn Poson körül még megvagyon; de eddig ollyan gyenge volt, hogy tsak gyalog emberek és apró szánok mehettenek

229Az eredetiben 05 %, ehelyett —5,8 stb.. és mind csak R°-okban. A reggel1 észlelésekből — minimumok — adódott havi közép —6.8 C°. Tehát még 0,2°-kal kisebb érték, mint a január havi. A legnagyobb hideg is februárban volt.

230 Ez Karcsú elírása, febr. 26-aésmárc. 1-e a helyes; ui. Pozsonyban febr. 22-én állott be újból a Duna, márc. 2-án ugyan repedezett a jég, de csak 12-én éjjel indult el végleg.